Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Két (király)választás Magyarországon. Habsburg Albert és Jagelló I. Ulászló magyar királysága
PÁLOS FALVI TAMÁS automatikussá téve Albert trónra lépését. Nehéz elképzelni, hogy Zsigmond, amennyiben mindenáron Habsburg Albertet kívánta utódjául, ne tett volna meg mindent annak érdekében, hogy az utódlás akarata szerint történjen, és ugyanilyen nehéz elképzelni, hogy a hatalma csúcsán álló császár ne tudott volna érvényt szerezni döntésének. így viszont csak arra gondolhatunk, hogy nem akarta még egyszer olyan szembeszökően figyelmen kívül hagyni a magyar rendek királyválasztói jogát, mint 1402-ben, és ezzel alaposan megnehezítette veje dolgát. A jelek szerint Zsigmond ugyanúgy foglyává vált kezdeti Habsburgelköteleződésének, mint később Mátyás király. Az 1402. évi szerződés idején még joggal reménykedett abban, hogy idővel fia születik, és így az idősebb Albert trónöröklésének terve magától a süllyesztőbe kerül. 1421-ben ebbéli reménye — ha nem is adta még fel - kevésbé tűnhetett megalapozottnak; az a lehetőség viszont, hogy az ifjabb Albertnek és Erzsébetnek születik fia, kétségtelenül fennállt, és a reménybeli fiú magyarországi - és csehországi - utódlása aligha ütközött volna nehézségekbe. Bizonyosan nem véletlen ezért, hogy Erzsébet előrehozott koronázása éppen a hercegi pár György nevű fiának születése és korai halála után került napirendre, amikor az öreg császár már nem bízott abban, hogy megéri egy következő fiúgyermek születését.53 És az sem lehet véletlen, hogy 1437 márciusában a lengyel házassági ajánlatra Zsigmond nem mondott határozottan nemet — legalábbis ezt sejteti a dologról beszámoló egyetlen forrásunk, amely szerint a császár „még nem akarta hozzájárulását adni”, ami mindenképp arra utal, hogy nem is vetette el végképp unokája lengyel házasságának gondolatát. Ha pedig így volt, aligha bízott benne, hogy Albert saját jogon képes lesz megszerezni a magyar trónt. 53 Thomas Ebendorfer: Cronica Austrie. Herausgegeben von Alphons Lhotsky. Berlin/Zürich 1967. 374. és 7. jegyz. 54 Engel Pál- C. Tóth Norbert: Itineraria regum et reginarum Hungáriáé (1382-1438). Bp. 2005. 131. 55 Dacára annak, hogy már Albert király első biográfusa kételyeinek adott hangot, miközben magát az összeesküvést nem vonta kétségbe, lásd Wostry, W: König Albrecht II i. m. I. 25. Vö. Sroka, S. A: I. Ulászló i. m. 130-31.: „A következő házassági terv szerint a fiatal Ulászlónak feleségül kellett volna A znojmói hideg napok Az a bő két hét, amelyik Zsigmond Znojmóba érkezésétől a császár haláláig eltelt (1437. november 24. - december 9.),54 számos, talán örökre megfejthetetlen titkot rejt magában. Az egyik legfontosabb Borbála császárné vélelmezett „árulása”. Az a feltételezés, hogy Borbála császárné szembehelyezkedett Habsburg Albert magyarországi örökösödésével, és helyette az ifjú Jagelló Ulászlót látta volna szívesen férjura, Zsigmond helyén, régóta ismert, és korábban a kérdéssel foglalkozó kutatók csaknem teljes konszenzusának örvendett.55 Nemrégiben azonban felmerült, 471
