Századok – 2022
2022 / 2. szám - VITA - Thoroczkay Gábor: Észrevételek a magyar szakrális kettős fejedelemség újabb irodalmához
THOROCZKAY GÁBOR egy gyakorlati irányítóval), tehát mindez a nem döntéshozó fél szakralitása felé mutat; a kndh {kündü kündé) kazár méltóság volt eredetileg, a magyarok onnan kaphatták meg; a magyar krónika igenis szakrális királygyilkosságról számol be Almos kapcsán; Árpád nem, csak Kusál(y), a korábban Kurszánként ismert vezető tűnik elő a honfoglalás kori nyugati kútfőkben, ez is a künde ki vonását, kivonulását mutatja a gyakorlati irányításból; végül pedig a dzslh (gyula) méltóság a 10. század közepén bírói tisztséggé vált, tehát ekkorra a szakrális kettős rendszer megszűnhetett.13 13 Kristó Gyula: A honfoglaló magyarok politikai szervezete. In: Uö: Árpád fejedelemtől Géza fejedelemig. 20 tanulmány a 10. századi magyar történelemről. Bp. 2002. 65-69. (Első megjelenése: A honfoglalás 1100 éve és a Vajdaság. Egy tudományos tanácskozás anyaga. Újvidék 1997. 75-80.) 14 Thoroczkay Gábor: A középkori Magyarország. (Állam és ideológiák) Bp. 2020. 15-17. A kérdéskör legújabb, megjelent irodalmából lásd Kovács Attila: Álmos mint dinasztikus ős és az Árpád-dinasztia szakralitása. Ephemeris Hungarologica 1. (2021) 1. sz. 111-128. 15 B. Szabó János — Sudár Balázs: Kende vagy gyula volt-e Árpád? (A magyar kettős fejedelemség teóriájától a forrásokig). In: Uök: Az Árpád-ház nyomában. (BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport. Források és tanulmányok 5.) 163-197. (Első megjelenése: Századok 153. [2019] 927-964.) 16 B. Szabó János - Sudár Balázs: Vgec - egy elfeledett ősapa. In: Uök: Az Árpád-ház nyomában i. m. 71-82. (Első megjelenése: A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája II. Szerk. Türk Attila. Bp.-Esztergom 2016. 213-222.) Amit Kristó nem említett, az véleményem szerint egy kézenfekvő, további támogató érv: a kazároknál egy, a türkökhöz képest „túlhajtott” szakrális kettős berendezkedés alakult ki, így a magyarok sem ismerhettek és ennélfogva „importálhattak” mást. Amennyiben tehát valljuk elődeinknél a kettős fejedelemség meglétét, úgy annak szakralitását sem tagadhatjuk, hiszen a minta csakis a kazár lehetett számukra. Az egész kérdést azonban nem szabad doktriner módon megközelíteni. A szakrális kettős fejedelemség a magyaroknál ha nem is kényszer, de minden bizonnyal erős „ráhatás” folytán kialakult uralmi berendezkedés lehetett. Kétségkívül csupán néhány évtizedig létezhetett, és működésénél, működtetésénél egyfajta „túlteljesítés” is feltételezhető, ami éppen Álmos honfoglalás kori megölésénél érhető tetten. A rendszer létezése azonban véleményem szerint nehezen tagadható. A fentiek lényegében így olvashatók a 2020-ban megjelent állam- és ideológiatörténeti monográfiámban.14 Azóta e témával kapcsolatosan újból nagyot fordult a világ. A magyar őstörténet számos kérdésében teljesen újszerű álláspontot elfoglaló Sudár Balázs és B. Szabó János is megszólalt a kérdés kapcsán, a szkeptikusok táborát erősítve.15 Ugyanők valóságos személyként képzelték el - értelmezésük szerint így a magyar történelem név szerint ismert első szereplőjét —, az anonymusi gestában említett Ügyek fejedelmet is, mély sztyeppéi távlatokat adva az Árpád-dinasztia múltjának.16 Jelen tanulmányomban az ő állításaik igazságtartalmát igyekszem mérlegelni. 415
