Századok – 2022

2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Vadas András: A Batthyány uradalomrendszer és a 17. század első felének pestisjárványai

VADAS ANDRÁS

Hasonlóan az 1644—1645. évihez, az 1650-es évek közepén bekövetkezett másik jelentősebb pestisjárvány eddig szintén kevés kutatói figyelmet kapott nemcsak a Magyar Királyság,68

hanem általában Közép-Európa esetében is.69

A tanulmányban egyetlen kérdésre utalunk az 1655. évi járvány kapcsán, ez pedig annak forrásvidéke, aminek feltérképezése egy fontos, a bevezetőben felvett kérdés megválaszolásában segíthet.

68 Granasztói György: Becslés Sopron XVI-XVII. századi lélekszámára. Történelmi Szemle 13. (1970) 311-312.; D. Szakács Anita: Az 1650-es évek pestisjárványai Sopronban. Soproni Szemle 67. (2013) 246-251.

69 A Mediterráneum e téren sokkal jobban feldolgozott. Lásd Ibériára: Jesús Maiso

Gonzalez: La peste aragonesa de 1648 a 1654. Zaragoza

1982.;

Itáliára: I.

Fusco:

La

peste del

1656-58

nel Regno

di Napoli: diffusione

e

mortalità. Popolazione

e storia 10. (2009) 115-138.; La

peste

a Roma (1656-1657). Ed. Irene Fosi.

Roma 2007.; Guido

Alfani:

Plague

in Seventeenth-Century Europe

and

the Decline

of

Italy: an Epidemiological Hypothesis. European Review of Economic History 17. (2013) 408-430.; Közép-Európára: Eckert,

E. A.: The Retreat of Plague i. m. 9-11.

70 MNL OL P 1314 Nr. 29 724. (Iványi:

269.

sz.)

71 MNL OL P 1314 Nr. 29 730. (Iványi:

276.

sz.)

72 MNL OL P 1314 Nr. 200 52. (Iványi:

278.

sz.)

Az uradalomrendszerben 1655 elején jelentkeztek az első pestises települések, illetve számoltak be pestisgyanús betegekről a tiszttartók, majd május és a következő év tavasza között szinte mindenütt hosszabb-rövidebb ideig jelen volt a betegség. 1655-ben Batthyány Ádám részt vett a pozsonyi országgyűlésen, de az év nagyobb részét — beleértve fent említett esküvőjének időszakát — nagyrészt Rohoncon töltötte, ahol a korábban Újvárról ismert belépési korlátozásokat léptették életbe.70

A betegség 1655 közepén már bizonyosan jelen volt az osztrák területeken is, ennek megfelelően az innen érkezők is potenciális fertőzésveszélyt jelentettek, mégis a Hódoltság felől érkezőkben — így a rabokban — látták a legnagyobb kockázatot.

Több misszilisben is megjelenik 1655 folyamán, hogy korlátozták a keresztény rabok mozgását is, akik a saját megváltásuk összegét igyekeztek összegyűjteni a járvány idején is. Ljubánovics György rohonci sáfár például két levelet küldött erről Batthyánynak az 1655-ös járvány idején. Az elsőben így ír: „Azt is meghagytam, hogy ha keresztény vagy török rab jönne, hír nélkül ne bocsátsák be, mert legjobban [attól] tartok, hogy azok a leghamarabb behozzák a pestist”;71

majd a másodikban: „Az minemű rab most megjött Nagyságos uram, noha ott nem halnak, ahol járt, de a többi közzé nem bocsátottam, hanem a horvát városban egy pajtába küldtem a sáfár urammal egyetértve.”72

Részben érthető volt az aggodalom a rabokat illetően, akik válogatás nélkül járták a településeket, ami a betegség potenciális hordozójává tette őket.

Ljubánovics feltételezése, miszerint a pestis az oszmán területek felől érkezett, mindenképpen érdekes, mert szemben a korábbival, ezen járványszakasz 41