Századok – 2022

2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Vadas András: A Batthyány uradalomrendszer és a 17. század első felének pestisjárványai

A BATTHYÁNY URADALOMRENDSZER ÉS A

17.

SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK PESTISJÁRVÁNYAI

esetében kevésbé azonosítható a terjedés útvonala. Az 1650-es

évek

első felében ugyanis a Kárpát-medence körül szinte minden területen jelen volt a járvány. A Balkán-félsziget oszmánok által uralt területein már az 1650-es évek elején voltak pestises megbetegedések,73

de szintúgy jelentkeztek a Kárpát-medencétől keletre, Podóliában és Lemberg

(Lviv, ma

Ukrajna) városában.74

1652—1653-ban a Lengyel Királyság számos területén úgyszintén megjelent a pestis, beleértve Krakkót és a Magyar Királysággal a legszorosabb kereskedelmi kapcsolatokat fenntartó Sziléziát és Kis-Lengyelországot.75

1652—1653-ban Nyugat-Európa több területén is felütötte fejét a betegség; Németalföldön kisebb demográfiai krízis alakult ki, ugyanakkor sem a Német-római Birodalomban, sem Angliában, sem a Francia Királyságban nem játszódott le ekkoriban nagyobb pestisjárvány.76

Az itt felsorolt gócpontok egymástól látszólag távol helyezkedtek el, és a járvány mozgását sokkal kevésbé lehet nyomon követni, mint az 1644. évi pestisjárvány megjelenésekor. Ez egyben felveti azt a korábban már érintett kérdést, hogy vajon mennyiben beszélhetünk a pestis egy-egy — akár Európán kívüli — gócpontból való újra és újra elterjedéséről a kora újkor folyamán. Az 1650-es évek közepi sokközpontú járvány inkább arra enged következtetni, hogy ekkor egy vagy több európai rezervoár (gyűjtőhely) szolgált a baktérium fészkéül.77

73 Yaron Ayalon:

Natural Disasters

in the Ottoman Empire Plague, Famine, and Other Misfortunes. Cambridge 2015. 72., 87. A

járvány hódoltsági jelenlétére lásd a Budára vonatkozó napi 180 fos, nyilvánvalóan túlzó halálozási adatot: MNL OL P 1314 Nr. 44 953. (Iványi: 286. sz.)

74 Eckert,

E.

A.:

The Retreat of Plague i.

m. 9-11.

75 Andrzej

Wyrobisz:

Misericordia

pestis tempore. Attitudes

and Behaviour During Pestilences in Early Modern Poland (16th-18th Centuries). Acta Poloniae Historica

81.

(2000) 165-181.; Karpinski, A: W walce z niewidzialnym wrogiem i. m.

76 Curtis, D. R: Was Plague an Exclusively Urban Phenomenon i. m. 145., 148-150. Vo. Eckert, E. A.: The Retreat of Plague i. m. 9-11. részben

eltérő adatait.

77 Siefert,

L. et al.: Genotyping

Yersinia

pestis

i.

m. Ezt

feltételezi a magyarországi adatok alapján Faragó Tamás is munkájában: Humanitárius katasztrófák Máramaros vármegyében a középkortól az első világháborúig I. Történeti demográfiai évkönyv 6. (2005) 46.

78 Campbell, B.: The

Great Transitioni,

m. 235-240.;

Philip Slavin:

Death by the Lake: Mortality Crisis in Early Fourteenth-Century Central Asia. Journal of Interdisciplinary History 50. (2019) 2. sz. 70-73.

Mi állhat a két nagy 17. századi Kárpát-medencei pestisjárvány hátterében?

Az utóbbi években növekvő hangsúlyt fektettek a kutatók a pestis és környezeti összefüggései vizsgálatára. Újabb kutatások szerint78

egy adott terület növénytakarója, valamint az azt fogyasztó rágcsálópopuláció fontos tényező a betegség terjedésében, hiszen részben a rágcsálók szőrében megbújó bolhák, esetleg más paraziták szállíthatták a pestis baktériumot. A nagyobb járványok kialakulását 42