Századok – 2022
2022 / 2. szám - VITA - Thoroczkay Gábor: Észrevételek a magyar szakrális kettős fejedelemség újabb irodalmához
ÉSZREVÉTELEK A MAGYAR SZAKRÁLIS KETTŐS FEJEDELEMSÉG ÚJABB IRODALMÁHOZ lemnek tekintette Tóth Sándor László is.9 A korai magyar történelem legfontosabb muszlim forráscsoportját, a kettős fejedelemségről beszámoló Dzsajhánihagyományt elemezve Zimonyi István is a kételkedő álláspont felé hajlott, és a magyar (kettős) uralmat csak a kazár keretek között tartotta értelmezhetőnek.10 A szakralitás fő bizonyítékaként kezelt, a magyar krónikairodalomban feljegyzett passzust Álmos erdélyi megöléséről11 (feláldozásáról) pedig Róheimtől eltérően keresztény jelentéstartalommal magyarázták, bibliai és későbbi magyar párhuzamokat (Mózes, valamint Géza nagyfejedelem szereplése) emlegetve. Ugyanígy a szakrális duális hatalmi szerkezet kialakulásához szükséges időtartamot is kevesellték az elmélet bírálói. 9 Tóth Sándor László: A magyar törzsszövetség politikai életrajza. A magyarság a 9-10. században. Szeged 2015. 176-293. 10 Zimonyi István: Muszlim források a honfoglalás előtti magyarokról. A Gayháni-hagyomány magyar fejezete. (Magyar Őstörténeti Könyvtár 22.) Bp. 2005. 91-106. 11 Scriptores terűm Hungaricarum I-II. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. Bp. 1937— 1938. I. 287.; A honfoglalás korának írott forrásai. Szerk. Kristó Gyula. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 7.) Szeged 1995. 359. 12 Kmoskó Mihály: Mohamedán írók a steppe népeiről. Földrajzi irodalom 1/1. Szerk. Zimonyi István. (Magyar Őstörténeti Könyvtár 10.) Bp. 1997. 203., 207-208. A kérdés eldöntéséhez nézzük először a Dzsajháninál fennmaradt híranyagot (a bal hasábban a mintaadó kazár, a jobb hasábban pedig a magyar berendezkedés leírását hozom):12 „Van egy királyuk, akinek neve isa, a legnagyobb király azonban a kazár-kagán\ ennek a kazárok engedelmességből a [puszta] névnél egyebe nincsen; a parancs hatalma az isát illeti meg, mivelhogy az utóbbi a vezetés és a hadsereg dolgában oly helyzetben van, amelyben maga fölött senkivel sem törődik.” „A főnökük neve kndh. E név királyuk címe, mert a rajtuk uralkodó férfi neve Dzslh, s a magyarok közül mindenki arra fülel, amit harc és védelem dolgában, valamint egyebekben ÁWAnak nevezett főnökük parancsol nekik.” A magyar szakrális fejedelemség léte melletti bizonyítékok elősorolásakor Kristó Gyula egy először 1997-ben, majd gyűjteményes kötet keretein belül 2002-ben megjelent írásának érvrendszerét mutatom be, egy — általa nem említett - fontos szemponttal kibővítve azt. A kazár duális struktúra szakralitását a muszlim történeti-földrajzi irodalom Dzsajhánin túli munkái írják le (például Ibn Fadián, Al-Maszúdi), a fenti forrásrészletekből pedig a két (kazár, illetve magyar) berendezkedés szoros rokonsága olvasható ki (kettős fejedelemség, de 414
