Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Vadas András: A Batthyány uradalomrendszer és a 17. század első felének pestisjárványai
VADAS ANDRÁS ennek megfelelően a személyek és a tárgyak mozgását egyaránt igyekeztek minimalizálni a pestises időszakokban. A körmendi misszilisek többször utalnak arra, hogy vagy az uradalomban jelenlévő pestis, vagy a szállítás végcélján jelen lévő járvány miatt nem mozgatták az árut. A levelek alapján úgy tűnik, hogy a körmendi uradalomban a sót az oszmánoktól szerezték be a 17. század közepén.45 Az 1655. évi járvány idején Falusy György, az uradalom tiszttartója kéri a földesurat, Batthyány Ádámot, hogy ne engedje a sószállítást a Hódoltság felől, mert pestises helyről hoznák azt, és Körmend környékén már egyébként is jelen van a járvány.46 45 MNL OL P 1314 Nr. 13 173-131 74., 13 176. 46 MNL OL P 1314 Nr. 13 173. 47 MNL OL P 1314 Nr. 38 003. (Iványi: 62. sz.). Lásd erre Tóth G. P: Félelem és rettegés i. m. 374-375. 48 MNL OL P 1314 Nr. 16 184. (Iványi 103. sz. Kiemelés tőlem -V. A.) 49 MNL OL P 1314 Nr. 41 069. Poppel Eva másik fiának, Ádámnak szóló levelében arról ír, hogy Batthyány egyik rohonci familiárisának a lánya meghalt Sopronban, és a felesége odament a pestissel fertőzött városba, hogy elhozza elhunyt lányának csomagjait, ezért legyen résen, mert „olyannal a mirigyet is hamar elhozhatja az ember magával”.47 Ugyanakkor a korszak a ragály fogó tárgyaknál nagyobb jelentőséget tulajdonított a fertőzött levegőnek — ez a nézet Gerdákovics Mátyás körmendi tiszttartó egy levelében is megjelent, miszerint a körmendi várban lakók „egészséges ayerben vannak”.48 Ugyanakkor a gazdaság működésének biztosítása érdekében tárgyak és személyek esetében kivételeket tettek a Batthyány családtagok, még a legszigorúbbnak tűnő Adám is. Sankó Boldizsár kiskomári (Zalakomár) hadnagy így panaszkodik ennek kapcsán: „a vén bulya [?] egy hete itt lakik nálam, noha pestises országból való, mindazonáltal úgy veszem eszemben, elkél a pénzük Magyarországon. [...] Azok a pestises emberek, ha eljönnek, tudom, hogy idejönnek, de [ne]hogy én is őmiattuk kitiltott legyek Újvárról, én inkább házamhoz sem bocsátom őket.”49 Nem derül ki, hogy Sankó kinek a Kiskomárra érkeztével kapcsolatban fejezte ki aggályait 1644 szeptemberében Batthyány Ádámnak, de a levél abból a szempontból mindenképp érdekes, hogy miképp Batthyány Kristóf esetében kivételt tett Batthyány Ferenc a 16. század közepén, úgy egy évszázaddal később is hasonló engedményeket adtak. Ami itt külön megjegyzést érdemel: 1644 szeptemberében nemcsak a Magyar Királyságon kívül volt jelen számos helyen a pestis, hanem a Batthyány uradalomrendszerben is éppen a két legnagyobb, 17. század első felében lejátszódott járvány egyike zajlott (erről lásd alább), azaz feltehetőleg 37
