Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Vadas András: A Batthyány uradalomrendszer és a 17. század első felének pestisjárványai
A BATTHYÁNY URADALOMRENDSZER ÉS A 17. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK PESTISJÁRVÁNYAI nemcsak a távolról érkezettek, hanem szinte bármely területről jött idegenek potenciális veszély forrást jelenthettek.50 50 A veszélyérzetre és a félelemre: Tóth G. P.: Félelem és rettegés i. m. 51 Erre részletesebben lásd Zimányi Vera: A rohonc-szalonaki uradalom és jobbágysága a XVI-XVII. században. Bp. 1968.; Bán Péter: A nyugat-dunántúli Batthyány-uradalmak birtokigazgatási rendszere i. m. 71.; KoltaiA.: Batthyány Ádám i. m. passim. 52 A rezidenciákra lásd uo. 164-238. 53 Uo. 465-468. 54 Erre lásd Szende Katalin és Gecser Ottó tanulmányát ebben a lapszámban. A fentiek arra engednek következtetni, hogy a pestis kezeléséről és a betegség terjedésének megállításáról határozott elképzelések voltak. Kulcsjelentőséget tulajdonítottak a prevenciónak, azaz a Batthyányak azt próbálták mindenképpen elérni, hogy ha meg is jelent a birtokkomplexum egy településén a betegség, az tovább már ne terjedhessen. Ez azért tűnt nehéz feladatnak, mert már részben II. Ferenc idején is, de különösen I. Ádám földesurasága alatt az uradalomban erősen integrált módon működött a gazdálkodás, azaz az egyes uradalmak szintjén sem törekedtek az önellátásra.51 Az 1634. évi instrukció és részben a misszilisek alapján egy másik cél is kirajzolódni látszik, amelyre a két nagy járvány kapcsán még kitérünk, ez pedig a pestis idején használt családi rezidenciának, illetve az annak otthont adó településnek a megvédése volt. Ádám két rezidenciát, Újvárt és Rohoncot használta a leggyakrabban. Közülük az utóbbit preferálta,52 részben épp a pestis miatt töltött hosszabb időt a jobban izolálható Újváron. Ez történt a két alább tárgyalt járványos időszak közül az első idején, 1644-ben. Furcsa tehát, hogy a század legerősebb pestisjárványának hónapjaiban nemcsak, hogy Rohoncon tartózkodott, de 1655 augusztusában lakodalmat tartott, feleségül véve elhunyt első felesége (Formentini Auróra) egyik udvarhölgyét, Wittmann Katalint.53 Ez annál is inkább meglepő, mert már az első magyarországi pestistraktátusok is kitértek arra, hogy esküvőt és temetést ne, vagy csak zárt körben rendezzenek.54 Batthyány I. Ádám esküvője alkalmával — talán a választottja iránt érzett szerelemtől elvakultan - valóban nem tett meg mindent a pestis elkerüléséért. Pedig általában konzekvens szabályrendszert alkalmazott a birtokkomplexuma területén, és ennek alapjai már II. Ferenc idején megvoltak. Bár a misszilisek, mint arra már utaltunk, átlagosan kétévente jelzik a pestis jelenlétét az egyes uradalmakban, két pestises időszak mindenképpen kitüntetett figyelmet érdemel. Két nagy nyugat-dunántúli pestisjárvány A vizsgált időszak két legnagyobb járványa 1644-1645-ben, valamint 1655- 1656-ban játszódott le. Az idézett misszilisek közül számos ezen két időszak valamelyikében keletkezett, hiszen a gazdasági és egyéb, a pestis által megkövetelt 38
