Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Vadas András: A Batthyány uradalomrendszer és a 17. század első felének pestisjárványai
A BATTHYÁNY URADALOMRENDSZER ÉS A 17. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK PESTISJÁRVÁNYAI ritkán asszociáltak isten büntetésével, hiszen mind Lippich, mind más kortársak számára inkább tűnt a hétköznapok ijesztő valóságának. A betegség 17. századi állandó európai jelenlétét a régióban nemcsak a misszilisek és más írott források, hanem az újabb archaeogenetikai vizsgálatok is megerősíteni látszanak. A pestist ezen vizsgálatok alapján sem bizonyos időszakonként visszatérő jelenségként kell értékelnünk, hanem egy állandóan jelen lévő, bizonyos időszakokban lappangó betegségként.29 29 Lisa Seifert et al.: Genotyping Yersinia Pestis in Historical Plague: Evidence for Long-Term Persistence of Y. Pestis in Europe from the 14th to the 17th Century. PLoS [Public Library of Science] ONE 11. (2016) 1. sz. (https://doi.org/10.1371/journal.pone.0145194 , letöltés 2021. aug. 22.). 30 Bán Péter: A nyugat-dunántúli Batthyány-uradalmak birtokigazgatási rendszere a XVII. század első felében. Agrártörténeti Szemle 19. (1977) 24-71.; Koltai A: Batthyány Ádám i. m.; Póka Ágnes: A Batthyány-birtokkomplexum igazgatása Batthyány Ádám alatt (1632-1659). In: Tanulmányok Badacsonyból. A Fiatal Levéltárosok Egyesületének konferenciája, Badacsony, 2010. július 9-10. Szerk. Mihalik Béla Vilmos - Zarnóczki Áron. Bp. 2011. 44-61.; Vadas A: Egy határfolyó környezettörténete i. m. 31 Iványi: 70. sz. A misszilisek által legjobban képviselt időszak Batthyány I. Ádám földesurasága (1632-1659) idejére esett. Az ő erősen központosított és jelentős adminisztrációt igénylő igazgatási elképzelése megkövetelte, hogy a gazdaság és a helyi társadalom szempontjából fontos, minden apró-cseprőnek tűnő eseményről is tájékoztassák őt.30 Ebben a pestis is magától értetődően benne foglaltatott, hisz mind a helyi gazdaság, mind a birtokkomplexum gazdaságára komolyan hathatott egyegy nagyobb járvány. A betegség jelentőségét egy hasonló nagybirtok életében jól jelzi, hogy nem sokkal azt követően, hogy Batthyány Ádám átveszi a birtokkomplexum igazgatását, kibocsát újvári tiszttartója számára egy pestis-rendtartást, amelyben a városba való ki- és bejárás feletti teljes kontrollt tartja leginkább szem előtt.31 Ennek része az is, hogy amennyiben a pestis felüti a fejét egy-egy településen, minden eszközzel igyekezzenek megakadályozni annak továbbterjedését, megbénítva ezzel akár egy uradalom vagy a teljes birtokkomplexum működését. Ehhez egyfelől kontroll alatt kellett tartani a lakosságot, azaz tudni kellett, ha valahol megjelent a betegség, másfelől ellenőrizni kellett a birtokok településeire való ki- és belépéseket is. Mindkét probléma megjelenik a vizsgált misszilisekben. Batthyány Ádám állandó beszámolót kért a tiszttartóktól a pestis jelenlétéről egy-egy uradalomban, és több olyan misszilisünk is van, amely arra utal, hogy a jelentést illetően nem mindig bízott meg a tiszttartókban, igyekezett más alkalmazottaitól is információhoz jutni. A következőkben a körmendi uradalom (és más fent említett) misszilisek segítségével arra keresem a választ, hogy ha nem sikerült a járványt elkerülni, milyen intézkedéseket tettek a Batthyányakhoz tartozó egyes településeken. 34
