Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Vadas András: A Batthyány uradalomrendszer és a 17. század első felének pestisjárványai
VADAS ANDRÁS Körmenden elsősorban a polgári adminisztráció vezetői, a tiszttartók szolgáltak a pestisre vonatkozó információkkal, de előfordul az is, hogy számtartók, vajdák írtak ez ügyben, illetve a városban szolgáló alkapitányok jelentettek a járványról. A körmendi tiszttartók általában a napi temetésekről számoltak be a földesúrnak saját városuk, valamint az uradalom egyéb településeinek halálozásaira is kitérve. A napi halálozások esetében rendre külön számolnak be arról, hogy idős, fiatal, netán csecsemő hunyt el pestisben.32 Ha többen haltak meg a szokásosnál, Batthyányi külön értesítették, hogy valóban valamilyen járvány alakult ki, de az nem pestis volt. így tett Kelemen György körmendi gyalogvajda is, amikor három gyermek is meghalt egy héten a körmendi várban, de halálukat véleménye szerint más okozhatta, mert épp nem volt pestis az uradalomban.33 Tekintve, hogy 1655 nyaráról van szó a jelentésben, nem elképzelhetetlen, hogy mégiscsak pestis lehetett, hisz a megelőző hetekben több levél is említette a betegség jelenlétét akár Körmenden, akár az uradalom más településein.34 Miután a pestis megjelenése esetében zár alá helyezték az adott házat, és a lehetőségekhez mérten magukat a településeket is, a betegségben érintettek családtagjai rendre igyekeztek letagadni, hogy az adott halálesetet pestis okozhatta. Erre szolgáltat példát egy 1645. évi eset: „A várbeli pallérnak a gyermeke előbb meghalt, eltagadták, hogy nem affélében halt volna meg, csakhamar azután a kőműves palléron rajta szökve [a pestis] meghalt, mindjárt ezután a feleségét és a gyermekét elküldtem és beszegeztem a házát, és nem tudom miképpen akadt Rohoncra a felesége, ismét gyermeke abban halt.”35 De nemcsak a fertőzöttek házukba való bezárására szolgáltat számos további példát a Batthyány misszilisanyag, hanem az adott településről való eltávolításukra is. 1623. július 4-én kelt levelében Marusics Mátyás újvári fővárnagy arról számolt be Batthyány Ferencnek, hogy az újvári uradalomban található Zsámándon (Reinersdorf, Ausztria, ma Heiligenbrunn része) pestises beteget találtak, akit parancsára kitettek a településről, vagy egy bizonyos Zöld-hegyre vagy az erdőbe küldték el,36 és néhány héttel később, augusztus 15-én hasonlóan cselekedtek egy dobrafalvi (Dobersdorf, Ausztria, ma Rudersdorf része) pestises beteg esetében is.37 32 Például: MNL OL P 1314 Nr. 13 157. (Iványi: 252. sz.), 15 997. (Iványi: 81. sz.) 33 MNL OL P 1314 Nr. 25 414. (1655. júl. 31.) 34 MNL OL P 1314 Nr. 13 158 (Iványi: 252. sz.), Nr. 45 126. (Iványi: 251. sz.), Nr. 13 159. (Iványi: 254. sz.) 35 MNL OL P 1314 Nr. 21 809. (Iványi: 172. sz.) 36 MNL OL P 1314 Nr. 30 524. (Iványi: 58. sz.) 37 MNL OL P 1314 Nr. 30 529. (Iványi: 59. sz.) Batthyány II. Ferenc és fia, Ádám, valamint a család más tagjai is láthatóan igyekeztek, hogy kontrollálják a birtokokra érkezőket, különösen a fertőzött 35
