Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Matolcsi Réka: Szóbeli királysértési ügyek a dualizmus idején (1891–1913)
MATOLCSI RÉKA közötti viszony olyan, mint az apa és fiú között.”54 Fontos kiemelni továbbá, hogy e tankönyvekben a törvények tiszteletét és az állampolgári kötelezettségeket (az adózást és a hadkötelezettséget) az uralkodó tiszteletével kötötték össze, ezzel öszszekapcsolva az állampolgári és az alattvalói lojalitást.55 Összevetésként érdemes megemlíteni, hogy az uralkodó (és a dinasztia) iránti lojalitás az osztrák elemi oktatásban hasonló formában, de még hangsúlyosabban jelent meg. Ellenben a nemzeti érzés csupán olyan elemekben bukkant fel az osztrák tankönyvekben, amelyeket össze lehetett kapcsolni a Habsburg-dinasztia szélesebb történetével, továbbá az állampolgári nevelés - a dinasztikus hűség propagálása mellett - inkább a regionális jellegű patriotizmusra épített {Lnndespatnotizmus}.% 54 Vasadi Balogh Lajos: Honpolgári tan. A polgári jogok és kötelességek rövid ismertetése. Népiskolák számára. 3. kiadás. Székesfehérvár 1871. 11. Idézi: Cieger András: Magyarország politikai kultúrája a dualizmus időszakában. Módszertani áttekintés. Múltunk (2000) 3. sz. 32. 55 Vasadi Balogh L.: Honpolgári tan i. m. 27. 56 Ernst Bruckmüller: Patriotic and national myths: National consciousness and elementary school education in imperial Austria. In: The Limits of Loyalty i. m. 15-23. 57 Lásd például Szabóky Adolf olvasókönyvének A fejedelem című olvasmányát, amely az uralkodó iránti engedelmességre szólítja fel a tanulókat, illetve utal annak egyes jogköreire (például a törvényszentesítésre) és a „közjólétről gondoskodóként” mutatja be. Szabóky Adolf: Magyar ABC és olvasókönyv. Pest 1852. 55-57. 58 Szabóki Györgyi: Mit olvastak a népiskolai tanulók a dualizmus korában? Magyar Pedagógia (1969) 2-3. sz. 263. 59 Kiss Jenő: Az agrárszocialista olvasókörök történetéből (1867-1914). Magyar Könyvszemle (1959) 2. sz. 180-193.; Balogh István: A paraszti művelődés. In: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. 1848-1914. Szerk. Szabó István. Bp. 1965. 487-564. Ám nem mindegyik vádlott tanulhatott az említett tankönyvekből: a vizsgált személyek tekintélyes hányada ugyanis az 1868-as népiskolai törvényt megelőző időszakban végezte elemi iskolai tanulmányait. Ugyanakkor az uralkodó iránti hűséget illetően a neoabszolutizmus korában használt elemi iskolai tankönyvek sem tértek el kiegyezés utáni társaiktól, hiszen e munkák szintén a lojális alattvalók nevelését célozták.57 Az elemi iskolai tankönyvek mellett az uralkodóról alkotott képet egyéb, az ifjúságnak szánt olvasmányok is alakíthatták. Ezek közé sorolhatjuk Dolinay Gyula munkáit, amelyeket, ha hihetünk a hivatalos jelentéseknek, még a tanulók szülei is szívesen forgatták.58 A felnőtt lakosság esetében az uralkodóval kapcsolatos ismeretek szerzésének egyik fő csatornáját a sajtó jelentette, amely az írni-olvasni tudás arányának emelkedésével és a technika fejlődésével egyre szélesebb rétegekhez jutott el. A vizsgált csoport, amelynek zöme a parasztsághoz tartozott, főként olvasókörökben vehette kezébe a hírlapokat. E paraszti és munkásolvasókörök meghatározó szerepét az agrárszocialista eszmék terjesztésében már korábban kimutatta a szakirodalom.59 A folklórkutatások eredményei alapján az is ismeretes, hogy a parasztság körében 343
