Századok – 2022

2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Matolcsi Réka: Szóbeli királysértési ügyek a dualizmus idején (1891–1913)

SZÓBELI KIRÁLYSÉRTÉSI ÜGYEK A DUALIZMUS IDEJÉN (1891-1913) konkrétan a következő személyeket védték: a királynét, az elhalt király özvegyét, a trónöröklési törvények értelmében egyenrangú és törvényes házasságból szüle­tett magyar királyi örökös hercegeket és osztrák főhercegeket, valamint felesé­geiket, illetve az említett származással rendelkező királyi hercegnőket és osztrák főhercegnőket, amíg házasságukkal ki nem léptek a családból.23 23 Angyal P: Felségsértés i. m. 50. 24 1878. évi V. törvénycikk indokolása a magyar bűn tető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 25 AngyalP.: Felségsértés i. m. 44-45. 26 Büntetőjogi döntvénytár I-XXVII. Szerk. Balogh Jenő. Bp. I. 1907. 300-301. 27 Büntetőjogi döntvénytár I-XXVII. Szerk. Balogh Jenő. Bp. II. 1908. 364-365. Ugyan a paragrafusból nem derül ki pontosan, de a törvény indoklása megad­ta, hogy a királysértés tényállása a király iránti köteles tisztelet megsértésében áll, ám e sértés jellegét, tartalmát nem írták körül arra hivatkozva, hogy az a kijelentés vagy képes ábrázolás kontextusától függ. Ilyen értelemben tehát a bíróra hárult a feladat, hogy megítélje minden egyes esetben a sértés meglétét vagy hiányát. Annyit azonban sugallt az indoklás: nem szükséges, hogy a vétség rágalmazást vagy becsületsértést képezzen.24 A Kúria későbbi határozataiból derül ki azután, hogy a bírói gyakorlat miképpen működött. Az egyik ilyen döntés során megál­lapították például, hogy a királysértés abban tér el a becsületsértéstől, hogy a ki­rály tisztelete felette áll a közönséges, egymás iránti kölcsönös megbecsülésnek.25 Emellett a büntetendő cselekmény néhány további jellemzőjét is pontosították. A sértésnek nem kellett szándékosnak vagy gyalázó jellegűnek lennie, a király iránti köteles tisztelet csökkenésének bármilyen formáját büntetendőnek ítélték.26 így például olyan jelképes magatartásokban is megmutatkozhatott a sértés, mint a nemzeti zászlók kitételének megtagadása a király koronázásának évfordulóján.27 Az 1910-es évek köztársasági mozgalmának hatására 1913-ban újabb törvény (1913. évi XXXIV. törvénycikk) született, amely egyfelől pontosította a király­sértés mibenlétét, szigorította annak szankcionálását, és a sajtó útján elkövetett eseteit kivonta az esküdtszék hatásköréből, másfelől büntette a királyság intézmé­nyének megszüntetésére irányuló mozgalom szervezését. A királysértés tekinteté­ben a törvény 2. §-a felváltotta a büntető törvénykönyv 140. §-át. E vétséget két évig terjedő fogházzal, a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével és hiva­talvesztéssel szankcionálta, vagyis a korábbihoz képest kibővült a mellékbünteté­sek köre. Drócsa Izabella jogtörténész e paragrafusok elemzése során arra jutott, hogy a bűncselekmény lényege a következőkben áll: a királysértésen keresztül az elkövető megsérti vagy veszélyezteti a monarchikus államformát, továbbá: a cselekmény kizárólag szándékosan követhető el, ezért a sértő kifejezések tudatos 334

Next

/
Oldalképek
Tartalom