Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Matolcsi Réka: Szóbeli királysértési ügyek a dualizmus idején (1891–1913)
MATOLCSI RÉKA használata már elegendő volt a felelősségre vonáshoz.28 E megállapításokat a későbbiekben a konkrét jogesetek vizsgálatakor még árnyalni fogom. 28 Drócsa Izabella: Határ királysértés és az izgatás között. A király megsértéséről és a királyság intézményének megtámadásáról szóló 1913. évi XXXIV. törvény anyagi és eljárásjogi elemzése. lustám Aequum Salutare XV. (2019) 2. sz. 124-129. 29 1871. évi XXXI. törvénycikk az első folyamodású bíróságok rendezéséről. 30 1 8 8 0. évi XXXVII. törvénycikk a magyar büntető-törvénykönyvek (1878. évi V. törvénycikk és 1879. évi XL. törvénycikk) életbeléptetéséről. (39. §); 1890. évi XXV törvénycikk a kit. ítélőtáblák és kit. főügyészségek szervezéséről (3. §). 31 A Jog, 1895. május 12. 149-150. 32 1897. évi XXXIV. törvénycikk a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről. A bírósági hatáskör és a vizsgálat fő forrásbázisa Az elsőfokú bíróság helyzetét rendező 1871. évi XXV. törvény 25. §-a a pesti és a marosvásárhelyi törvényszéket rendkívüli hatáskörrel ruházta fel a felségsértés - Erdélyben az osztrák törvénykönyv értelmében — felségárulás, az uralkodóház tagjainak megsértése azon eseteinél, amelyek nem tartoztak a sajtóesküdtszék alá. Ezen ügyeknél másodfokú bíróságként a pesti és a marosvásárhelyi ítélőtábla járt el.29 Ezt a rendkívüli jogkört, azaz, hogy országosan csak e két törvényszék (és ítélőtábla) alá tartoztak ezek az ügyek, a Csemegi-kódex életbelépése (1880) és az ítélőtáblák létrehozása (1891) után is meghagyták.30 Mindezt azonban a királysértések esetében - a folyamatosan növekvő ügyszám miatt - egyre nehezebben lehetett fenntartani, például a Jog című szakmai folyóirat egyik írásának a szerzője az ebből a helyzetből fakadó felesleges bűnügyi költségekről panaszkodott. Példaként egy brassói királysértési pert írt le, amelyben a vádlott asztalossegédnek és az ügyben szereplő 8-10 tanúnak egyaránt Marosvásárhelyre kellett utaznia a tárgyalás miatt.31 A korábban szakbíróság alá tartozó politikai bűncselekmények egy része, így például a felségsértés, az esküdtszék hatáskörébe került, annak kiterjesztése után. Viszont a királysértés, és a királyi ház tagjainak megsértése esetében a szakbíróság maradt az illetékes. Ügy sejtjük, hogy e döntés mögött az a - bírósági gyakorlat során szerzett - tapasztalat állhatott, amely azt mutatta: e bűncselekmények bizonyos részének nem volt politikai jellege. A bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1897. évi XXXIV. törvénycikk 17. §-a e bűncselekményeket a királyi ítélőtáblák székhelyén levő királyi törvényszékek, Budapesten a budapesti királyi büntetőtörvényszék kivételes hatáskörébe utalta.32 1900-tól, a bűnvádi perrendtartás életbelépésétől tehát - Budapest mellett - a következő 10 törvényszéken (és ugyanott másodfokon az ítélőtáblán) tárgyalták a királysértési ügyeket: a debreceni, győri, kassai, kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi, pécsi, pozsonyi, szegedi, temesvári törvényszékeken. 335
