Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Galambosi Péter: A szepesi lándzsásnemesség története a 13–14. században
GALAMBOS! PÉTER jában a 12-13. század fordulójának politikai földrajzát megörökítő Anonymus, noha tudomása van a Tátráról (mons Turthul) és a Szepes-erdőről (Silva ZepusJ aZólyomvár- Gömörvár-Borsodvár-Zemplénvár-Ungvár vonaltól északra csak Sóvárat említi mint számottevő erősséget.6 Szepesvár írott forrásban 1249-ben bukkan fel első alkalommal, amikor a prépost elvállalta egy torony felépítését. A munkálatok a következő évtizedekben is elhúzódtak, amit tanúsít, hogy 1270-ben V. István is egy vártorony emeléséért cserébe adományozott birtokot, majd Mutmér prépost 1273. évi végrendeletében egy második torony építésének kötelességét (opus secunde turns) is a kanonokokra hagyta.7 A szepesi várnagyok az 1260-as évektől jelennek meg a forrásokban, ami arra utal, hogy az erősség a 13. század közepétől kezdve tudta ellátni igazgatási funkcióit.8 Véleményem szerint az első vár, melyet a 12-13. század fordulóján emeltek, csupán a szintén akkoriban alapított prépostság védelmét volt hivatott ellátni.9 Uo. II. 342—344. A vármegyei szervezetre vonatkozó terminológiai készlet áttekintésére: Kristó Gy: Vármegyék i. m. 122-144. 6 Anonymi Bele regis notarii Gesta Hungarorum. — Anonymus, notary of King Bela: The Deeds of the Hungarians. Ed., trans. Martin Rady - László Veszprémy. (Central European Medieval Texts 5.) Bp.-New York 2010. (a továbbiakban: Anonymus) 49., 70. A mára már általánosan elfogadott véleménnyel szemben Hradszky József még úgy gondolta, hogy Anonymus az Abaúj vármegyében fekvő Szepsi környékén, a Bódva mentén húzódó erdőségeket nevezte gesztájában Szepes-erdőnek. Hradszky József: Szepesvármegye a mohácsi vész előtt. In: A Szepesmegyei Történelmi Társulat Évkönyve IV. Szepes-Váralja 1888. 6. 7 1249: CDES II. 230.; 1270: Nagy Imre - Tasnádi Nagy Gyula: Anjoukori okmánytár I —VII. Bp. 1878-1920. V. 65.; 1273: Monumenta ecclesiae Strigoniensis I —III. Collegit et ed. Ferdinandus Kalauz- Ludovicus Crescens Dedek. Strigonii 1874-1924. II. 27-28. 8 1260: CDES II. 457-458. 9 Szepesvár legkorábbi építési fázisainak régészeti értékelésére lásd Michal Slivka: Die Anfänge des Burgbaues in der Ostslowakei. In: Várak a 13. században. A magyar várépítés fénykora. Szerk. Horváth László. Gyöngyös 1990. 86-87. Napjainkra a magyar és szlovák kutatásban is egyre dominánsabb az a nézet, mely szerint a szepesi prépostságot II. András király alapította uralkodása kezdetén, 1209 előtt. Lásd Peter Labanc: Spisskí préposti do roku 1405. Trnave 2011. 19-20.; Buják Gábor: A szepesi prépost jogállása a középkorban. In: A Selye János Egyetem nemzetközi doktoranduszkonferenciája. (2016) Tanulmánykötet. Főszerk. H. Nagy Péter. Komárom 2017. 643. 10 1209: DL 68752.; 1217: CDES I. 168-169., 1251: Uo. II. 258. A korszakra vonatkozó okleveles források Anonymushoz hasonlóan ugyancsak azt tanúsítják, hogy a Szepesség ekkoriban még gyéren lakott őserdő volt, s csupán a térség gazdasági hasznosításával és betelepítésével számolhatunk. Adolf prépost 1209-ben azzal a kiváltsággal nyert nagy kiterjedésű erdőbirtokot a Tátraalján és a Poprád mentén, hogy oda népeket telepítsen, s a terület határjárásában említik Izsákfalvát, melynek elnevezése minden bizonnyal az erdőirtással és falutelepítéssel megbízott első birtokosának emlékét tartotta fenn. 1217-ben az uralkodó nógrádi várföldeket adományozott Botch fia Tamásnak cserébe azon szepesi birtokáért, melyet korábban nyert adományba, ahol két falut telepített, melyek azonosak a későbbi Tamásfalvával. Hasonlóan a 13. század első felében, irtott erdő területén jött létre az 1251-ben felbukkanó Szalók és Mátéfalva.10 279
