Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Galambosi Péter: A szepesi lándzsásnemesség története a 13–14. században
A SZEPESI TÍZLÁNDZSÁS NEMESSÉG TÖRTÉNETE A 13-14. SZÁZADBAN A Hernád és a Poprád völgyében több helynév tartotta fenn a királyi erdőuradalmak jellegzetes szolgálónépeinek emlékét. Az anonymusi Szepes-erdőt kelet-nyugati irányban átszelő út mentén nagyjából féltávon fekszik Daróc, mely eredetileg királyi erdőóvók települése volt. A darócok szervezetének szilárdságát mutatja, hogy a falu lakói századosuk (genturió) vezetésével fogyatkozó földjeik megtartása érdekében még 1263—1264 folyamán is perre mentek a sümegi szászokkal és a szepesi préposttal. Mivel IV. Béla 1254. évi okleveléből tudjuk, hogy a sümegi szászok királyi pecérekkel (a király vadászkutyáinak gondozóival) éltek együtt, egyértelmű, hogy a Hernád menti falu eredetileg az utóbbiak telepe volt, s minden bizonnyal a pecérek egykori jelenlétére emlékeztet a Poprád menti Hunfalva eredeti, villa Canis településneve is. Egy királyi madarász ugyancsak ezen a vidéken, Béla térségében kapott birtokot 1263-ban. Egy 1329. évi oklevélből tudjuk továbbá, hogy Késmárk területe eredendően királyi halászok birtoka volt, ami tanúsítja a Poprád vízgyűjtőjében folytatott vízgazdálkodást.11 A vadászatok során fontos szerepet játszó darócok, pecérek és madarászok jelenléte alapján feltételezhető, hogy a Szepes-erdő a királyi család egyik kedvelt vadászhelye lehetett a korszakban. 11 1263: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis I-XL Studio et opera Georgii Fejér. Budáé 1829-1844. (a továbbiakban: CD) IV/3. 137.; 1264: Analecta Scepusii sacri et profani I-IV Collegit et notis illustravit Carolus Wagner. Posonii-Cassoviae-Wiennae 1774-1778. (a továbbiakban: AS) I. 295-296.; 1254: CDES II. 304-305. Hunfalva magyar nevét az újkorban helytelenül a németes HundsdorfiKA magyarosították vissza. A település a 13. században Stepkfalva néven is többször előfordul, ezért felmerült, hogy német elnevezése esetleg a tatárjárás után beköltöző hospesektől származik. Ezzel szemben ugyanakkor hangsúlyozni szükséges, hogy a németes szóalak, mely végül kiszorítja a Stepkfalva különböző formáit, később jelenik meg a forrásokban, mint a latin villa Canis alak, mely már a 14. század elején adatolható, lásd 1318: Regesta diplomatica nec non epistolaria Slovaciae I-II. Ad edendum praeparavit Vincent Sedlák. Bratislavae 1980-1987. (a továbbiakban: RDES) II. 162-163.; 1336: DL 68827. Vö. Fekete Nagy A: Szepesség i. m. 211-212. 1263: CD IV/3. 128.; 1329: DL 8795. A felsorolt királyi szolgálónépekre bővebben lásd Kis Péter: A királyi szolgálónépi szervezet a 13-14. században. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 25.) Szeged 2010. 16-20. 12 1243: CDES II. 84. Kálmán herceg személyére és szepesi jelenlétére bővebben lásd Font Márta — Barabás Gábor: Kálmán (1208-1241) Halics királya - Szlavónia hercege. Bp.-Pécs 2017. 31-38. Mindezek alapján úgy gondolom, a Szepesség területén a 13. század első felében csupán erdőuradalmi keretekkel számolhatunk, s a térség vármegyei kereteit a tatárjárást követően alakították ki, a felvidéki királyi erdőispánságok átszervezésével egyidejűleg. Érdemes megjegyezni, hogy a Hernádtól délre fekvő hegyvidék a 13. század első felében még a tornai erdőispánsághoz tartozott. Ezt igazolja IV. Béla 1243- ban kelt, a Tornából feltelepített olaszi jövevények részére (hospitibus nostris in villa Ollassy de Tornává congregatis et congregandis) kibocsátott oklevele, mely szerint a helyiek terheit eredetileg öccse, Kálmán herceg szabályozta. Mivel Kálmán az 1210-es években állt a terület élén, szepesi jelenlétének ideje tájékoztat a tornai erdőispánság északi irányú terjeszkedésének időbeni keretei felől.12 Ezzel szem280
