Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Galambosi Péter: A szepesi lándzsásnemesség története a 13–14. században
A SZEPESI TÍZLÁNDZSÁS NEMESSÉG TÖRTÉNETE A 13-14. SZÁZADBAN górcső alá, mert úgy vélem, e három kérdéskör: a vélt eredet, a társadalmi helyzet és a területi autonómia problematikája határozta meg a közösség különállásának jellegét. A nagy múltú magyar társadalomtörténeti és történeti földrajzi kutatás hagyományait és bevált módszereit követve, a Szepességre vonatkozó Árpád- és kora Anjou-kori forrásanyagra támaszkodva igyekszem bemutatni először a régió korai fejlődését és a helyi határvédelmi rendszer kialakulását, majd kijelölni a tatárjárás után megjelenő tízlándzsás nemesség helyét a korabeli helyi és országos társadalomban. Végül a tízlándzsás falvak kialakulását és település történe tét nyomon követve kísérlem meg felvázolni a tízlándzsás szék kialakulásának lehetséges folyamatát. A Szepesség korai szervezete és a határvédelmi rendszer kialakítása A Szepesség mint történeti táj az egyik legfontosabb európai vízválasztó mentén a Hernád és a Poprád vízgyűjtőjének területét foglalja magába. A 13. század elejéig gyéren lakott őserdő volt, a területén elszórtan fekvő kisebb szláv településgócok nem tömörültek egységes politikai szervezetbe. A honfoglaló magyarság a Kárpát-medence síkvidéki, az eurázsiai sztyeppén megszokott életmódjának megfelelő területeit szállta meg, s az Északi-középhegység területén sem nyomult tovább a folyóvizek alsó folyása mentén húzódó völgyeknél (Sajó és Bódva völgye) és medencéknél (Gömöri- és Kassai-medence). A magyar központi hatalom kiterjesztése a Felvidék keleti magashegységi területeire csupán a 12. század első felében indult meg. A szállás terület kiterjesztésével párhuzamosan az addig peremvidéknek számító területeken új vármegyéket szerveztek, az azok szomszédságában elhelyezkedő külterületeket pedig gazdasági művelés alá vonták.3 3 Bővebb történeti földrajzi áttekintésre lásd Fekete Nagy A.: Szepesség i. m. 9-252.; Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. (Nemzet és Emlékezet) Bp. 1988. 377-411. 4 Minderre összefoglalóan lásd Zsoldos Attila: Szepes megye kialakulása. Történelmi Szemle 43. (2001) 19-31. 5 1209: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára. Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban: DL) 68752.; 1217: CDES I. 168-169., 1232: Uo. I. 275., 1251: Uo. II. 258., 1253: Uo. II. 299., 1255: A kutatásban népszerű vélemény szerint a Szepesség vármegyei keretei legkésőbb a 12. század végére ugyancsak kialakultak, mivel 1209-ben már említik a szepesi Szent Márton-prépostságot, és a régészeti kutatás Szepesvár legrégibb rétegeit ugyancsak a 12. század végére keltezi.4 A források zöme ezzel szemben egyöntetűen abba az irányba mutat, hogy a terület ekkor még nem alkotott közigazgatási egységet, s jobbára őserdő volt, ahol éppen csak beindult az erdőgazdálkodás. A tatárjárást megelőző évtizedekben a Szepesség rendre tájnévként fordul elő a forrásokban, csupán 1253-ban említik ambitusként, majd 1255-ben első alkalommal comitatoként? Érdemes megjegyezni, hogy a regényes gesztá- 278
