Századok – 2022

2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: A Magyar Királyság pénzügyei és katonai költségei Mohács előtt

KENYERES ISTVÁN számíthatott. A hitelek 14%-ot tettek ki ebben az évben, az ügyletek között sze­repelnek az augsburgi Herwartok 21 907 Ft, míg a Fuggerek 25 ezer rajnai Ft összegű kölcsönei. Angliából 40 ezer dukát segélypénz érkezett, amit 65 ezer raj­nai Ft értéken számoltak el. Az udvari pénztár számadása kiadási oldalon is na­gyon hasonlít az 1525. és 1526. évi budai kincstartói számadásokhoz: egyaránt tartalmaz udvari és katonai célú kifizetéseket. Az utóbbiak mind a magyarországi hadszíntérre irányultak, összesen több mint 309 ezer rajnai Ft (190 ezer dukát) értékben, ami a kiadások 63%-ára rúgott. Kísértetiesen hasonló összegekkel és katonai költségekkel találkozunk, mint a Mohács előtti Magyar Királyságban. Látható azonban, hogy a cseh, az osztrák és a német-római birodalmi rendek bevonásával sikerült a hadakozáshoz szükséges bevételeket előteremteni, amiben a magyarországi jövedelmek ekkor még - ellentétben a század második felével - lényegében nem játszottak szerepet, ugyanakkor jelentős szerep jutott a délnémet hiteltőkének és a segélypénzeknek is.126 126 A magyarországijövedelmekekkorabevételeknekmindössze0,4%-átadták. ÖStA FHKA Hofzahl­­amtbücher Bd. 1. Az udvari pénztár bevételeire és az azokból tett magyarországi hadi kiadásokra lásd Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai az Udvari Pénztár és a hadi fizetőmesterek számadásai alapján, 1543-1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez. Levéltári Közlemények 78. (2007) 91-97. Az 1543. évi angliai pénzsegély történetére lásd Botlik Ri­chard: I. Ferdinánd (1526-1564) király londoni váltója 1543-ból. A budai vár és a Magyar Királyság török alóli felszabadulásának tervére nyújtott angol segély történeti hátteréről. Fons. Forráskutatás és Történeti Segédtudományok 20. (2013) 89-109. A magyarországi jövedelmek emelkedésére és meg­határozó szerepükre aló. század második felében lásd Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai aló. században. Levéltári Közlemények 74. (2003) 59-103. 127 Kenyeres! —Páljfy G.: A Habsburg Monarchia i. m.; Kenyeres, I: „Fiscal-Military State ” i. m. Pálos­falvi Tamás felvetette a Magyar Királyság 15. századi berendezkedését vizsgálva, hogy az a 15. század közepétől már domaniális államból fiskális állam lett. Pálosfalvi Tamás: Monarchia vagy rendi állam? Gondolatok a késő középkori magyar állam jellegéről. Századok 154. (2020) 181. Tanulmányában megállapítását a szerző különösebben nem támasztja alá. Meg kell jegyeznem, hogy a fiskális állam modellje szerint - ami nem azonos a fiskális-katonai államéval - a középkori domaniális állam után az adóztató állam (tax state) típusa következik, és csak ezt követően jön létre a fiskális állam, amely államtípus a modell angolszász megalkotói szerint csak a napóleoni háborúk után alakult ki, bár van­nak olyan nézetek is, miszerint a 16. századtól már beszélhetünk róla Európában. A késő középkori magyarországi pénzügyi és adóztatási fejlődés azonban véleményem szerint egyértelműen az adóztató állam modelljéhez illeszkedik. A korszak változásai ugyanakkor jobban leírhatók a fiskális-katonai ál­lam modelljével: azzal, hogy a Magyar Királyság aló. század eleji pénz- és hadügyi változásai, majd a Habsburg Monarchia e területeken véghezvitt modernizációs intézkedései ellenére sem érte el a fiská­lis-katonai állam fejlődési szintjét a 18. századig. A fiskális állam térségünkbeli kialakulása is csak ezt követően vethető fel. A fiskális államra lásd Kenyeres, L: A „Fiscal-Military State ” i. m. 96-97. A Habsburgoknak tehát pár évtized alatt sikerült azt elérniük, amit a Jagellóknak nem: országaik pénzügyi és katonai erejét centralizálni, jobban ki­használni és ha nem is fiskális-katonai állammá válni, de legalábbis annak irá­nyába elmozdulni.127 Ha valamiben késlekedtek a Jagellók, akkor az ezeken a területen történt, bár II. Lajos 1522—1523-ban komoly lépéseket tett a cseh ko­rona országainak aktívabb bevonására a török elleni védelembe. Talán ha több 275

Next

/
Oldalképek
Tartalom