Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: A Magyar Királyság pénzügyei és katonai költségei Mohács előtt
A MAGYAR KIRÁLYSÁG PÉNZÜGYEI ÉS KATONAI KÖLTSÉGEI MOHÁCS ELŐTT megjelent a számadás hazai modern kiadása.31 A forrás az 1494. január 31. és 1495. december 31. közötti kincstartói bevételek és kiadások egy részét tartalmazza, mégpedig két „számadási év”, helyesebben időszak rendjében. Az első az 1494. január 30. és 1495. július 15. közötti időszakot, a második az ekkortól ugyanezen év végéig terjedő időszakot mutatja be, mivel két különböző hadiadó elszámolását, az 1494. és az 1495. éviét tartalmazza. A kötetet közzétevő Neumann Tibor alapos munkát végzett, és magát a számadás szerkezetét is megvizsgálta. Megállapította, hogy a számadáskönyv nem egységes szerkezetű, az több, az egyes bevétel- és kiadástípusokat tartalmazó rész-számadásokból lett - nem feltétlenül következetesen - összeállítva. Az utólagosan összeszerkesztett számadás elsősorban a rendek által megszavazott hadiadó elszámolását kívánta bemutatni, illetve esetlegesen bekerültek olyan királyi-kincstári jövedelmek be- és kifizetésére vonatkozó részek is, amelyek valamilyen hadi célú vagy a hadi adóból tett kifizetésekre vonatkoztak. A számadás forrásértéke annak ellenére kimagasló, hogy a kiadások mintegy negyedét nem részletezi, ugyanakkor a Jagelló-kori bevételek és kiadások egészére semmiképpen sem nyújt átfogó képet.32 A számadás adatainak elemzése azonban még így is sok mindent elárul a korszak uralkodói bevételeiről és pénzkezeléséről.33 A forrás közzéadója, Neumann Tibor bevezetőjében nem foglalkozik a számadáskönyv adatainak makroszintű elemzésével, ugyanakkor közöl egy táblázatot a számadások, illetve azok füzeteinek, nagyobb egységeinek összbevételeiről és kiadásairól, amelyben feltünteti a számadásban szereplő összesített bevételi és kiadási összegeket. Adatai rámutatnak, hogy a másolatban fennmaradt példány számos másolási és számítási hibát tartalmaz. Az 1494. januártól 1495. július közepéig terjedő időszak bevételei eszerint 177-178 ezer (arany) Ft-ot tettek ki, az egyforintos hadiadó bevétele pedig 106 ezer Ft volt, míg a kiadások 194-202 ezer Ft-ra rúgtak. Az 1495 júliusától decemberéig terjedő időszakban a bevételek 124-136 ezer Ft-ot tettek ki, a kiadások pedig 138 ezer Ft-ra rúgtak. Ebben az időszakban a hadiadóból 113 ezer Ft bevétel származott. A két év összbevételei 302-313 ezer Ft-ot, a kiadásoké 335-341 ezer Ft-ot tettek ki, attól függően, hogy a számadások összesített adatai vagy a lapalji összesítések alapján végezzük el az összeadásokat. 31 Első kiadása: Johann Christian Engel: Geschichte des ungrischen Reiches und seiner Nebenländer. Bd. I. Halle 1797. 17-181. A modern kiadás nemrégen jelent meg: Neumann Tibor: Registrum proventuum Regni Hungáriáé. A Magyar Királyság kincstartójának számadáskönyve (1494-1495). (Magyar Történelmi Emlékek. Okmánytárak) Bp. 2019. Még ugyanebben az évben, az előbbi kiadást követően jelent meg egy cseh forráskiadás is: Petr Kozák: Ucty budínského dvora krále Vladislava II. Jagellonského (1494-1495). Praha 2019. 32 Neumann T: Registrum i. m. 18-25. 33 Uo. 31-32. Az alábbiakban Ember Győző statisztikai adataira támaszkodom, aki az Engel-féle kiadás alapján dolgozta fel a számadás tételeit. Összesített adatai az 246
