Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: A Magyar Királyság pénzügyei és katonai költségei Mohács előtt
KENYERES ISTVÁN előbb említett okokból eltérnek Neumann összesítéseitől, szerinte a vizsgált időszakban befolyt 314 ezer Ft háromnegyed része (76,2%-a), azaz kb. 240 ezer Ft a megyékben beszedett hadiadóból származott, az erdélyi szászok taxája (hadiadója) 6,6%-ot, míg a királyi városoké 5,8%-ot tett ki. A két évben összesen 340 ezer Ft-ra rúgó kiadások közül a legjelentősebb, 22,5%-os tételt a katonai kiadások képezték, az országnagyok, főpapok, királyi tanács fizetése 14,7%-ot, míg az udvartartás költségei 12,4%-ot tettek ki. Szempontunkból jelentős, hogy a hitelek törlesztésére a kiadások 13,1%-át fordították, ami arányait tekintve jelentősnek tűnik.34 Még egyszer hangsúlyoznunk kell, hogy a számadásban szereplő bevételi tételek semmiképpen sem fedték le a királyi jövedelmek egészét, a számadás célja elsősorban a hadiadó elszámolása, illetve annak alátámasztása volt, hogy a király más jövedelmeiből is fizetett katonai kiadásokat.35 Ezt bizonyítja az is, hogy amennyiben a bevételeknél minden olyan tételt összeadunk, ami a hadiadóból, az ugyanezen célt szolgáló, a szabad királyi városok, az erdélyi szászok, a királynak adózó kunok és jászok taxájából és a katonaállítás megváltásából folyt be, azok összértéke 280 ezer Ft-ra — éves átlagban 140 ezer Ft-ra — rúgott. E bevételek aránya 90%, ennek alapján pedig nehezen hihető, hogy a király más bevételei (pénzverés, bányakamarák, harmincadok, sókereskedelem stb.) a hadiadóhoz képest csupán 10%-ra rúgtak volna. Tehát: a számadásban valóban a hadiadó elszámolása volt a meghatározó szempont. Azt is hozzátehetjük, hogy a fentiek alapján ez a számadás semmiképpen sem támasztja alá a királyi jövedelmek drasztikus visszaesését, bár a Mátyás alatt feltételezett 800 ezer aranyra rúgó jövedelmeknek nyilván a közelükbe sem értek ekkor az uralkodói bevételek. 34 Ember Győző a számadást az Engel, J. C: Geschichte i. m. kiadás alapján dolgozta fel. A bevételeket 16, míg a kiadásokat 26 kategóriába sorolta. Ember Győző: A magyar királyi kamara pénzbeli bevételei és kiadása 1555-1562. Századok 116. (1982) 513., 524. 35 Neumann T: Registrum i. m. 21—25. 36 Az 1525. évi számadás: Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár God. Lat. 394.; MNL OL Diplomatikai Fényképtár (a továbbiakban: DF) 252489. Kiadása: Fraknói Vilmos: II. Lajos király számadáskönyve 1525. január 12. - június 16. Történelmi Tár 22. (1877) 45-236. A számadás első bejegyzése egyébként 1524 karácsonyáról származik. Az 1526. évi számadás: MNL OL DL 24405. Kiadása: Jo hann Christian Engel: Monumenta Ungrica. Bécs 1809. 187-236. 37 A Fuggerekkel közös üzletet vivő Thurzó János ha, Jacob és Rajmund Fuggerrel személyesen is jó kapcsolatokat ápoló Thurzó Elek összesen háromszor viselte a kincstartói tisztséget: első alkalommal 1522. január 14. és 1523. szeptember 15., majd 1524. december 26. és 1525. július 16., végül 1526. május 8. és augusztus 15. között. C. Tóth Norbert — Horváth Richard — Neumann Tibor — Pálosfalvi Tamás: Magyarország világi archontológiája 1458-1526.1. Főpapok és bárók. (Magyar történelmi emlékek. Adattárak) Bp. 2016. 134-135. (a továbbiakban: Archontológia). Mohácsi csata előtti karrierjére lásd Erdélyi Gabriella: A másik két, II. Lajos uralkodása időszakából fennmaradt, kincstartóinak nevezett számadás közül az egyik 1525. január 12-től július 16-ig, míg a másik 1526. május 24-től június 30-ig terjed.36 Mindkét számadás Thurzó Elek kincstartó hivatali idejéből maradt fenn.37 Lényegüket tekintve kiadási naplókról van 247
