Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Gecser Ottó – Szende Katalin: Hans Saltzman, az 1510-es pestisjárvány és a nagyszebeni vesztegzár
HANS SALTZMANN, AZ 1510-ES PESTISJÁRVÁNY ÉS A NAGYSZEBENI VESZTEGZÁR Tágabb összefüggésben vizsgálva a szebeni esetet, minden bizonytalanság ellenére azt láthatjuk, hogy a járvány elleni védekezés magánügyből közüggyé kezdett válni, amely az autonóm városvezetés közreműködését igényelte. Még ha csak hízelgésből hivatkozott is Saltzman a szebeni tanácsnak írott bevezetőjében a publica salus eszméjére — ügyesen kombinálva azt a „kereszténység védőbástyája” motívumával67 -, a gondolat „a levegőben volt” és egyre konkrétabb formákat öltött. Azoknak a városoknak, amelyek részesülni akartak a távolsági kereskedelem hasznából, részt kellett vállalniuk az ezzel járó kockázatok kezelésében is. Bár az egyéni vagy városi szinten megvalósított, mai szemmel hatékonyabbnak vagy kevésbé hatékonynak tűnő intézkedésektől (amelyek között az elkülönítés és a távolságtartás jól megfért a tűzgyújtással és a füstöléssel) még hosszú út vezetett a tartományi vagy állami szinten koordinált védekezésig, ami pedig járványok esetén a leghatásosabb, az első lépéseket az olyan orvosok és az olyan városok tették meg, mint amilyen Hans Saltzman és Szeben voltak. 67 ,,[A] quibus dependet publica salus huius famatissime prouinciae, quae [...] scutum et obex Europae ac ueluti firmamentum existit.” - [Saltzman, H.]: De praeservatione. i. m. [Alv]. HANS SALTZMAN, THE 1510 PLAGUE, AND THE QUARANTINE AT SIBIU By Ottó Gecser — Katalin Szende SUMMARY This article discusses two treatises of Hans Saltzman, a medical doctor of Styrian origin, who was employed as a town physician in Sibiu (Nagyszeben), a rich merchant town in Transylvania. Saltzman earned his fame in Hungarian medical history as the one who first proposed the detention of persons coming from infected areas at the time the plague ravaged most of Hungary in 1510. We raise questions about what exact measures Saltzman proposed in his plague treatise printed in Latin in 1510 and in his second similar work published in German in 1521, and if it was likely or at least possible that a quarantine had been implemented in Sibiu in 1510. To critically examine these issues, we place them in the context of Saltzman’s life and studies, as well as the genre and tradition of plague treatises in late medieval Europe, and the various preventive and curative methods that they proposed. We also survey the institutional and personal measures that the municipal government of Sibiu could take to handle contagious diseases. We conclude that even if there is no direct proof that a quarantine was actually implemented in Sibiu, and the town may not have been able to set up the necessary infrastructure that had no precedent in landlocked Central Europe, one can observe a crucial move towards health becoming a public value and the first tentative steps towards a conscious public health policy. 24
