Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: A Magyar Királyság pénzügyei és katonai költségei Mohács előtt
A MAGYAR KIRÁLYSÁG PÉNZÜGYEI ÉS KATONAI KÖLTSÉGEI MOHÁCS ELŐTT hogy II. Lajos kormányzatának csehországi tartózkodása idején (1522. március — 1523. április) sikerült elérnie, hogy a cseh jövedelmek kezelésére nagyobb befolyása legyen az uralkodónak. Ennek jele volt, hogy a cseh rendek adót szavaztak meg és segélyhadakat is ígértek a török elleni küzdelemre, és az uralkodói zálogbirtokok kiváltására is ígéretet tettek.13 Arra is van utalás, hogy II. Lajos valóban komolyan gondolta a cseh pénzügyek saját kézbe vételét, tehát ne vessük el a cseh korona országaiból származó jövedelmek figyelembevételét.14 ellentmond az 1475 körüli Fontana-jelemes adata, miszerint: „Csehországból a magyar király csak annak negyedrészét bírja, kivéve Prágát, Csehország fővárosát, amely a lengyel király elsőszülött fiáé; ez a rész 50 ezer dukátot fizet; ezt az 50 ezer dukátot a (terület) védelmére költi; és a pénzen kívül az ország 800 lovast és 600 gyalogost tart Csehország védelmére; és amikor a király ott tartózkodik, ellátására hetente 400 dukátot adnak.” Fügedi Erik: Mátyás király jövedelme 1475-ben. Századok 116. (1982) 485. Azaz az 50 ezer aranyra becsült cseh jövedelmeket elvitték a helyi katonai kiadások. 13 C. Tóth Norbert: A királyi pár Csehországban 1522-1523. In: „Köztes-Európa” vonzásában. Ünnepi tanulmányok Font Márta tiszteletére. Szerk. Bagi Dániel - Fedeles Tamás - Kiss Gergely. Pécs 2012. 88. A cseh rendek törökellenes adó- és katonaság megajánlására (1000 Ft értékű ingatlan és ingó vagyon után 2 Ft befizetése „pro auxiliis contra Thurcas ”), lásd Andrea dal Burgo követ jelentése I. Ferdinánd osztrák főhercegnek. Prága, 1523. márc. 7. Kiadva: C. Tóth Norbert: Politikatörténeti források Bátori István első helytartóságához (1522-1523). (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 50.) Bp. 2010. 187-189. (No. 171.) 14 Ezt jelzi, hogy II. Lajos 1523. március 30-án, még csehországi tartózkodása alatt, Olmützben egyik legfontosabb híve, a Magyarországon élő Brandenburgi György őrgróf részére évi 2000 arany Ft kifizetését rendelte el, jelezve, hogy ha majd személyesen veszi át a cseh ügyek intézését, maga fogja utalványozni a cseh királyi kincstárból az összeget. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban: DL) 38046. 15 Az oszmán jövedelmekre lásd Fodor P: Az Oszmán Birodalom i. m. 17. Az Oszmán Birodalom és a Magyar Királyság pénzügyi potenciáljának öszszevetését több szempontból is elvégezhetjük, mindegyik arra vezet, hogy döbbenetes különbség mutatkozott a két fél anyagi lehetőségei között. Az Oszmán Birodalom 1524—1525. évi központi kincstári bevételei (2 millió 568 ezer arany) - amiben nincsenek benne a javadalombirtokok bevételei - a Jagellók magyarországi jövedelmének a hét-tízszeresére rúgnak. A fentiek alapján a cseh korona jövedelmeivel is - szigorúan csak elvben - számolva, a Jagellók összjövedelmének öt-hatszorosával bírtak ekkor az oszmánok. Ugyanakkor, ha tekintetbe veszszük az 1527-1528-ból ismert, javadalombirtokokkal növelt oszmán jövedelmeket (8,3 millió arany),15 a két birodalom bevételeinek aránya legalább 1:16-hoz, de valószínűbb az 1:20-hoz az oszmánok javára! Ha pedig a cseh koronából származó jövedelmeket kivesszük a számításból és az alacsonyabb, 250 ezer dukátos összeget vesszük alapul, a különbség egészen elképesztő: 1:33! Katonai-fiskális potenciál esetében figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a Magyar Királyságban 1498 után a rendek által megszavazott hadiadó egy része folyt csak be az uralkodóhoz, általában a felét hadakozópénzként (pecunia exercitualis) az úgynevezett banderiális urak és a csapatokat kiállító megyék szedték 240
