Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: A Magyar Királyság pénzügyei és katonai költségei Mohács előtt
KENYERES ISTVÁN Lakosságszámban valamivel kisebb volt a különbség: ha a Magyar Királyságot vesszük, akkor 3,8-3,9-szeres, míg a cseh birtokokkal együtt „csupán” 2,3-szeres. A fiskális potenciál kapcsán rendelkezésre álló adatainkat összevetve a magyar korona jövedelmeit - mint alább részletesen bemutatom - 250-350 ezer aranyra becsülhetjük.9 Kérdés, hogy a Jagellók által uralt cseh korona országai (Csehország, Morvaország, Szilézia, Alsó- és Felső-Lausitz) mekkora pénzügyi és katonai potenciált képviseltek, illetve ezeket a lehetőségeket mennyiben használhatta ki a magyar uralkodó. A cseh korona jövedelmeit 160-200 ezer Ft-ra becsüli a kutatás,10 így a magyar-cseh perszonálunió uralkodói összjövedelmét elvben 410-550 ezer aranyforintra (arany Ft) tehetjük. Azért csak elvileg, mert nem tudható, hogy valójában mennyi csehországi jövedelem felett rendelkeztek közvetlenül a Budán székelő Jagellók. Korábbi vélemények szerint gyakorlatilag semmilyen bevételt nem láttak uralkodóink a cseh korona országaiból, mert valamennyi jövedelem a korábbi adósságokra volt lekötve.11 Egy 1503. évi velencei követjelentés szerint II. Ulászló évente mindössze 5 ezer aranyat kapott Csehországból, de legutóbb sem hajtotta be, Morvaországból pedig semmi jövedelme sem volt ekkor, pedig Mátyás királynak még 80 ezer arany Ft bevétele származott innen.12 A helyzet azért nem ennyire egyértelmű, úgy tűnik ugyanis, 9 A témára vonatkozó publikációkat és adatokat jól összefoglalja: Neumann Tibor — C. Tóth Norbert — Pálosfalvi Tamás: Két évszázad a sztereotípiák fogságában. Helyzetkép a Jagelló-kor kutatásáról. In: Több mint egy csata: Mohács. Az 1526. évi ütközet a magyar tudományos és kulturális emlékezetben. Szerk. Fodor Pál - Varga Szabolcs. Bp. 2019. 36-59. Az alábbiakban részletesen kitérek a Magyar Királyságnak a mohácsi csatát megelőző időszakra megbecsülhető jövedelmeire. A tanulmányban használt pénzekkel kapcsolatosan: a dukát az aranyforint korabeli megnevezése, az alábbiakban igyekszünk minden esetben aranyforintban megadni az értékeket, illetve erre átszámolni. A korabeli magyar Ft (mFt), amit aló. század közepétől kamarainak is neveztek, már számítási pénz volt, ami eredetileg, aló. század elejéig 100 dénár értékű arany Ft-tál volt egyenlő. A dénár devalvációjával (ezüsttartalmának csökkentésével) a 100 dénár értékű Ft már számítási pénzzé alakult át, aló. század közepén például 150-160 dénár ért egy valódi aranyforintot, dukátot, a mohácsi csata körüli időszak árfolyamairól pedig még szó lesz. A tanulmányban szerepel a rajnai Ft (rFt) is, mint számítási pénz, ennek értéke 1 rajnai forint = 60 krajcár = 240 bécsi dénár = 80 magyar dénár. Ezek alapján 1 mFt = 1,25 rFt és 1 rFt = 0,8 mFt. 10 Alfons Huber: Studien über die finanziellen Verhältnisse Oesterreichs unter Ferdinand I. Mitteilungen für Österreichische Geschichtsforschung, Ergbd. 4. (1893) 198-199. Problémaként merülhet fel, hogy Huber milyen Guldennel, azaz forinttal számolt. Feltehetőleg rajnai Ft-ban, akkor ez az összeg 1526 körül legfeljebb 160 ezer dukátot tehetett ki. 11 Huber, A.: Studien i. m. 197—198. Ezzel a véleménnyel még modern szakirodalomban is találkozunk. Petr Vorei: Landesfinanzen und Währung in Böhmen: Finanz- und Münzpolitik im Spannungsfeld von Ständen und Königtum während der Regierung Ferdinands I. und Maximilians II. In: Finanzen und Herrschaft. Materielle Grundlagen fürstlicher Politik in den habsburgischen Ländern und im Heiligen Römischen Reich im 16. Jahrhundert. Hrsg. Friedrich Edelmayer - Maximilian Lanzinner- Peter Rauscher. (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 38.) Wien-München 2003. 188. 6. jegyz. 12 Sebastian Zustignan jelentése 1503-ból. Balogh István: Velenczei diplomaták Magyarországról (1500-1526). Forrástanulmány. Szeged 1929. VIII. Forrása: I diarii de Marino Sanuto IV. 858— 863. Sanuto-ra lásd alább a 28. jegyzetben. Mátyás király 80 ezer Ft-os csehországi jövedelmének 239
