Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: A Magyar Királyság pénzügyei és katonai költségei Mohács előtt
A MAGYAR KIRÁLYSÁG PÉNZÜGYEI ÉS KATONAI KÖLTSÉGEI MOHÁCS ELŐTT hogy a fiskális-katonai állam főbb kritériumai közül a fiskális-katonai potenciál, az uralkodói-állami jövedelmek és hadi költségek, valamint a katonai kiadásokat fedezni szolgáló hitelrendszer mennyiben követték az európai jellegzetességeket a mohácsi csata előtti Magyar Királyságban. A Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom fiskális-katonai potenciálja A 16. század első harmadában a Magyar Királyság fő ellenfele az európai hadszíntér legjelentősebb anyagi és hadi potenciáljával rendelkező főszereplője, az Oszmán Birodalom volt.6 Érdemes összevetni a két fél, a magyar és a cseh trónt birtokló Jagellók és az oszmánok katonai-fiskális potenciálját. I. Szulejmán (1520-1566) idején a birodalom összterületét 2,5 millió km2-re, lakosságának számát 12-13 millió főre becsülhetjük.7 A 16. század elején a Magyar Királyság területét 320 ezer km2-re, lakosságának számát 3,3 millióra tehetjük, míg a cseh korona országainak összterülete 125 ezer km2, népessége pedig kb. 2,3 millió fő volt. Együttesen tehát 445 ezer km2 földterület és 5,6 millió lakos volt a budai Jagellók uralma alatt.8 Adataink alapján tehát az oszmánok birodalmának területe Mohács időszakában legalább a hétszerese volt a Magyar Királyságénak, és ha a Jagelló-uralkodó által bírt Cseh Királyságot is hozzászámítjuk, akkor 5,5-szerese. Századok 152. (2018) 939-960. A fiskális-katonai állam elmélete kapcsán lásd John Brewer: The Sinews of Power: War, Money and the English State, 1688-1783. New York 1989.; The Fiscal-military State in Eighteenth-Century Europe: Essays in Honour of P. G. M. Dickson. Ed. Christopher Storrs. Burlington, Ashgate 2009.; Jan Glete: War and the State in Early Modern Europe. Spain, the Dutch Republic and Sweden as Fiscal-Military States, 1500-1660. (Warfare and History). London-New York 2002.; Kenyeres I.: A fiskális-katonai állam kezdetei i. m. A Habsburg Monarchiára és a szakirodalom eredményeinek összefoglalására lásd Kenyeres István: A „Fiscal-Military State ” és a Habsburg Monarchia a 16—17. században. In: Művészet és mesterség. Tisztelgő kötet R. Várkonyi Ágnes emlékére I —II. Szerk. Horn Ildikó et al. Bp. 2016. I. 91-122., különösen: 95-101.; Kenyeres István- PálJJy Géza: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság had- és pénzügyigazgatásának fejlődése a 16-17. században. Modellek és értelmezési lehetőségeik. Századok 152. (2018) 1033-1076. Újabban lásd István Kenyeres - Géza PálJJy: Hungarian Border Defence and the Habsburg Financial and Military Transformation in the 16th Century. In: The Habsburg Monarchy as a Fiscal-Military State. Contours and Perspectives 1648-1815. Eds. William Godsey - Petr Mat’a. Oxford 2022. 104-123. 6 A korszak európai nagyhatalmai fiskális-katonai kapacitásának összevetésére lásd Kenyeres I: A fiskális-katonai állam kezdetei i. m. 764-769. Ez egyes országok, államok elemzésére újabban lásd Új korszak határán. Az európai államok hadügye és hadseregei a mohácsi csata korában. Szerk. B. Szabó János - Fodor Pál. Bp. 2019. Az Oszmán Birodalomra újabban: Erői Özvar: Transformation of the Ottoman Empire into a Military-Fiscal State: Reconsidering the Financing of War from a Global Perspective. In: The Siege of Szigetvár and the Death of Süleyman the Magnificent and Nicholas Zrínyi (1566). Ed. Pál Fodor. Leiden-Boston 2019. 21-63. 7 Fodor Pál: Az Oszmán Birodalom hadszervezete és hadserege (1500-1530). In: Új korszak határán i. m. 16-17. 8 B. Szabó János: A Magyar Királyság hadszervezete és hadserege (1490-1529). In: Új korszak határán i. m. 68. 238
