Századok – 2022
2022 / 1. szám - KÖZLEMÉNY - Törő László Dávid: Történészek népi múltkonstrukciói az 1945 előtti Burgenland-vitákban
TÖRTÉNÉSZEK NÉPI MÚLTKONSTRUKCIÓI AZ 1945 ELŐTTI BURGEN LAND -VITÁKBAN osztrák-magyar határvidék népességének történeti kutatása fontos, ám kényes téma volt még a második világháború után is. Az újabb nacionalizmuskutatások szerint a nemzetek határ régióinak puszta léte is heves reakciókat válthat ki, mert ezek a területek folyamatosan arra emlékeztetnek, hogy a teljesen homogén nemzetállam utópiája elérhetetlen; ráadásul a nemzeti tér a vegyes etnikai, kulturális hovatartozású végeken könnyen kikezdhető, destabilizálható. Az így fennmaradó irritáció/frusztráció az egyes nemzetek politikusaiban és tudósaiban időről időre felerősítette a határvidékek „megtisztításának” fantáziáját, az etnikai tisztogatás vagy a lakosságcsere vágyát.6 Érdemes tehát historiográfiai szempontból elemezni, hogy az osztrák-magyar határvidék múltjáról folytatott népiség- és település történeti viták során a történészek hogyan néztek szembe a vegyes lakosságú régió kérdésével. 6 Mark Pittaway: National socialism and the production of German-Hungarian borderland space on the eve of the second world war. Past and Present 216. (2012) 1. sz. 143-180. 7 A régióról szóló földrajzi diskurzusról, illetve a terület különböző elnevezéseiről újabban lásd Jankó Ferenc: Változó földrajzi nézőpontok. Burgenland és Nyugat-Magyarország az első világháború előtt és után. Századok 155. (2021) 353-370. 8 Más kérdés, hogy a népi szempontokra való hivatkozás mellett mennyiben érvényesült ténylegesen a német Volksgeschichte módszertana, például a helytörténészek körében. E kérdés vizsgálata azonban túlnőne a jelen kereteken. Az 1930-as és 1940-es években részben német hatásra az osztrák és a magyar történetírásban is megszaporodtak a népiségtörténeti, illetve néptörténeti (Volksgeschichte) tanulmányok és könyvek Burgenlandról.7 Erre a megközelítésre jellemző volt, hogy képviselői a politika- és szellemtörténettel szemben érveltek és elégtelennek tartották a politikai nemzetfogalom használatát a múlt feldolgozásához. Burgenland határai ezekben az elbeszélésekben nem közigazgatási vagy politikai jellegűek voltak, az osztrák, valamint a német történetírás Sopront és a Dunántúl egyes tájait is a német „néptest” (Volkskörper) részeként értelmezte. Az irányzat legfőbb osztrák és német képviselői Ernst Klebel, Otto Brunner, Otto-Albrecht Isbert és Konrad Schünemann voltak, de a második világháborúig kevés kivétellel szinte minden osztrák történész, így a burgenlandi helytörténészek is a Volksgeschichte hatása alá kerültek.8 Magyar részről pedig Mályusz Elemér, Szabó István és Kovács Márton voltak a legismertebb képviselői. A népiségtörténet gyakran összefonódott a megye- és településtörténettel (bár nem feltétlenül volt azonos vele), ezért a történészeken kívül a nyelvészet (Walter Steinhäuser, Moór Elemér, Schwartz Elemér), a földrajz (Wallner Ernő) és a statisztika, demográfia (Thirring Gusztáv) szakértői is megnyilvánultak az egyes konkrét témákban, írásaikra pedig a népiségtörténeti művek is nagyban támaszkodtak. 196
