Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bittera Éva: Egy magyar arisztokrata nő kisebbségi léthelyzetben (1918–1945). Csáky Mihályné gróf Nemes Gabriella sorsa a családi iratok tükrében
BITTERA ÉVA leadott efféle emancipációs törekvéseiből, Dinard-ból küldött leveleiben még ahhoz is férje írásos engedélyét kérte, hogy néha rúzst viselhessen.98 98 Csáky Mihályné levele férjéhez. Dinard, 1931. aug. 24. ÖStA HHStA SB Csáky 244-9. 99 Lebenslauf von Gabriella Csáky. ÖStA HHStA SB Csáky 280-3. 100 Winkelhofer, M.: Das Leben i. m. 68. 101 Nemes Gabriella levele Csáky Mihályhoz. Bp., 1923. febr. 5. ÖStA HHStA SB Csáky 244-9. 102 Csáky Mihályné levele férjéhez. Bp., 1932. okt. 19. ÖStA HHStA SB Csáky 244-9. 103 Csáky Mihályné levele és sürgönyei férjéhez. Bp., 1929. jan. 4.-febr. 1. ÖStA HHStA SB Csaky 244-9. Hasonló élmények és érzelmek fűzték Csáky Mihálynét Budapesthez is. 1919 óta első ízben 1922-1923 telén tért vissza a család a magyar fővárosba, ekkor vezették be szülei legidősebb lányukat a társasági életbe.99 Nemes Gabriella 1923 februárjában töltötte be a huszonegyedik életévét. E korszakra már az arisztokrata nők házasságkötési életkora a korábbi 18-19 évről általában 20-22 évre tolódott ki, ám ez nem jelentette azt, hogy az első báljukon is idősebb korban vettek volna részt. Inkább azt mondhatjuk, hogy nyertek néhány „gondtalan” szezont, mielőtt férjhez mentek volna.100 Annak, hogy a későbbi Csáky Mihályné első fellépése a „társaságban” viszonylag későn történt meg, több oka lehetett. Feltételezhetően ezek között szerepeltek a határátlépéshez szükséges dokumentumok, útlevelek beszerzése körüli problémák is. A lényeg azonban, hogy a Nemes család kénytelen volt kihagyni néhány báli szezont, adott esetben akár lányuk házasodási esélyeit is rontva ezzel. Mindenesetre úgy tűnik, Nemes Gabriella esetében nem volt ok az aggodalomra, hisz levelei tanúsága szerint érzelmileg ekkorra már elkötelezte magát későbbi férje mellett. A fiatal nő mindamellett roppantul élvezte az olykor 100—150 fős főúri estélyeket, amelyekből minden napra jutott legalább egy, a Casinóban vagy valamelyik palotában.101 A határok ellenére tehát a Csehszlovákiában élő magyar arisztokrácia számára a társásági élet központja továbbra is Budapest maradt. Csáky Mihályné a későbbi években is többször megfordult itt, általában édesanyja társaságában, sorra látogatva az ismerősöket, rokonokat.102 A társasági élet mellett más okokból is ellátogatott a magyar fővárosba. 1929-ben például heteket töltött Pesten kórházban fekvő édesanyja mellett.103 A tény, hogy adott esetben az immár csehszlovákiai magyar arisztokrácia tagjai is itt gyógyíttatták magukat, szintén arra utal, hogy a két országot elválasztó határok, bár a rajtuk való átkelés adott esetben sok nehézséggel járt, az érintettek „mentális térképét” nem befolyásolták markánsan. A pusztatomaji birtok is hangsúlyosabb szerepet töltött be Csáky Mihályné életében, mint arra a számok alapján következtetnénk. Az asszony önéletrajzából kiderül, hogy miután a család az 1910-es évek közepén áttelepült Komjátra, az édesapa 1928-ban bekövetkezett haláláig csak ritkán jártak vissza Abádszalók 191
