Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bittera Éva: Egy magyar arisztokrata nő kisebbségi léthelyzetben (1918–1945). Csáky Mihályné gróf Nemes Gabriella sorsa a családi iratok tükrében
EGY MAGYAR ARISZTOKRATA NÖ KISEBBSÉGI LÉTHELYZETBEN (1918-1945) és Kunhegyes vidékére. Később az apai örökség részeként a Csáky-Nemes házaspárhoz került az itteni birtoktest egy része, amelynek gondozását a férj felügyelte. A tény, hogy csehszlovák állampolgárként és lakosként a család a magyarországi birtokait is üzemeltethette, fenntarthatta, a két ország közötti átjárhatóság, a határátlépés feltételeinek normalizálódását jelzi. (Hasonló helyzetben volt Nemeskéri Kiss Margit is,104 aki az 1930-as évek végén Gödről járt át havonta többször a megörökölt kis birtokára, a Csehszlovákiában található Balassahutára.105 ) 104 Nemeskéri Kiss Margit leszármazását tekintve elsősorban anyja, gróf Szapáry Vera (1863-1936) révén tartozik az arisztokrácia sorai közé. 105 Nemeskéri Kiss Margit: Emlékeim 1891-1973. Bp. 2007. 224-225. Balassahuta, vagy másnéven Balázs-huta, ma Felsőtisztás (Horny Tisovník) település része, Szlovákia Besztercebányai kerületében. 106 Esterházy L: Szívek az ár ellen i. m. 53. 107 Lebenslauf von Gabriella Csáky. ÖStA HHStA SB Csáky 280-3. 108 Csáky Mihályné levele férjéhez. H. é. n. [1930 körül], ÖStA HHStA SB Csáky 244-9; Csáky Mihály levele feleségéhez. Pozsony, 1941. máj. 25. ÖStA HHStA SB Csáky 244-8. 109 Közvetett módon ugyan, de ennek a mobilitásnak a hirtelen korlátozása (pontosabban ennek felmerülő lehetősége) is hozzájárult Csáky Mihályné unokaöccsének, a tizenegy hónapos Nemes Jánosnak a tragédiájához. A csehszlovák mozgósítás idején a Budapesten tartózkodó apa, Nemes Vince (Nemes Gabriella öccse) a határzártól tartva sürgősen a határhoz rendelte kisfiát és annak nevelőnőjét Szepesmindszentről. Ám a gépkocsi útközben egy vasúti átjárónál összeütközött egy sínautóbusszal, és a baleset következtében mind a gyermek, mind a nevelőnő azonnal életét vesztette. Lebenslauf von Gabriella Csáky. ÖStA HHStA SB Csáky 280-3.; Gróf Nemes Vince abádszalóki földbirtokos kisfiának halálos szerencsétlensége a Felvidéken. Esti Újság, 1938. szeptember 21. 12. A határátlépés a történelmi Magyarország felbomlása utáni első időkben nem ment ilyen egyszerűen. Esterházy Lujza a következőképpen idézi fel ezzel kapcsolatos egykori érzelmeit: „Azokat viszont, akiknek sikerült útlevélhez jutniuk és látogatást tenniük Magyarországra, határtalan öröm töltötte el. Emlékszem, milyen nehéz volt könnyeimet visszatartani, amikor a csehszlovák uralom kezdetén Magyarországra mentünk, és a vonat átlépte azt a valamit, ami korábban nem létezett és most úgy hívták, hogy határ [kiemelés az eredeti szövegben — B. E.]. ”106 Hasonló impresszióiról számol be Csáky Mihályné is önéletrajzában. A Nemes család 1919 nyarát Budapesten és vidéken töltötte, de a nyár végén a szülők már keresték a lehetőséget, hogy visszatérjenek Komjátra. „Ekkor merült fel első ízben az útlevél kérdés, mely azóta 20 éven keresztül foglalkoztatta az utazni vágyó embereket.”107 Az útiokmányok beszerzése az asszony férjével folytatott levelezésében is vissza-visszatérő téma, és nemcsak saját maguk, hanem a személyzet vagy a nevelőnők utaztatása kapcsán is.108 Az 1930-as évekre azonban egyértelműen gördülékenyebben bonyolították le az utazást, így gyakrabban lehetőségük nyílt átutazni a trianoni magyar területekre is.109 Csáky Mihályné leveleinek keletkezési helyét vizsgálva tehát megállapítható, hogy az asszony pár évre beszűkült mozgástere az 1920-as évek második felétől 192