Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Gecser Ottó – Szende Katalin: Hans Saltzman, az 1510-es pestisjárvány és a nagyszebeni vesztegzár
HANS SALTZMANN, AZ 1510-ES PESTISJÁRVÁNY ÉS A NAGYSZEBENI VESZTEGZÁR orvosi és természetfilozófiai tudáson alapuló - magyarázatot is kínálnak a betegségre és általában véve az elmondottakra. Az ilyen traktátusok jellemzően a pestis eredetének, okainak és a beteg halálát eredményező hatásmechanizmusának bemutatásával kezdődnek, majd rátérnek a járványok előjeleire, és csak ezután, az eddigiekre építve tárgyalják a prevenció és a terápia lehetőségeit.39 Hans Saltzman mindkét könyvecskéje a Pestschrifteknek ebbe a típusába tartozik. 39 A legkorábbi magyar vonatkozású Pestschrifövei lásd Kiss Farkas Gábor: Regimen contra pestem. Johannes Jacobus de Castelbarco orvosi és életvezetési tanácsai Vitéz János számára. Lymbus (2012- 2013) 7-24. A legkorábbi Magyarországon másolt pestistraktátushoz lásd Gecser Ottó: Understanding Pestilence in the Times of King Matthias. The Plague Tract in the Manuscript of János Gellértfi of Aranyas. In: Matthias Rex 1458-1490. Hungary at the Dawn of the Renaissance. Eds. Draskóczy István et al. Bp. 2013. A legkorábbi Magyarországon kiadott pestistraktátushoz pedig lásd a 33. jegyz. 40 „Cum animaduerterem celebratissimam hanc prouinciam totam pene formidine perculsam: ob tru culentam pestilentiae saeuiciam: quae miserabili strage Pannoniam: gentesque finitimas hoc tempore atrociter concussit: quoniam pacto a tam rabido morbo et preseruari et liberari homo poterit: secundum ingenioli mei tenuitatem: libellum conflaui.” - [Saltzman, H.]: De praeservatione. i. m. [Alv]. 41 Jon Arrizabalaga: Facing the Black Death. Perceptions and Reactions of University Medical Practitioners. In: Practical Medicine from Salerno to the Black Death. Eds. Luis Garcia-Ballester et al. Cambridge 1994. 237-288., különösen: 259-264.; SamuelK Cohn: The Black Death Transformed. Disease and Culture in the Early Renaissance. London 2002. 114-118. Van azonban egy igen lényeges koncepcionális különbség Saltzman latin és német nyelvű pestistraktátusa között, és tulajdonképpen ebben áll a stájer orvos valódi jelentősége. Arról van szó, hogy a középkori pestistraktátusok - a galénoszi-hippokratészi gyógyászat azon alapelvéből következően, hogy az egyensúlyhiányként értelmezett betegség nem függetleníthető a beteg szervezet individuális sajátoságaitól — nem közösségeknek, hanem egyéneknek szóltak. Egyéni szinten kívántak megoldásokat adni a megfertőződés elleni védekezéshez és a fertőzöttek (ön)gyógyításához. Saltzman 1510-es latin könyvecskéje még efféle, teljesen hagyományos traktátus, amelyet minden bizonnyal nem is az (ország más részein) egyidejűleg pusztító ragály inspirált, mert ajánlásában befejezett igealakkal {con cussit) beszél a „Pannóniát és a szomszédos népeket” sújtó pestisről.40 Tekintve hogy az ajánláson túl sem Nagyszebeni, sem a hízelgőén megszólított helyi uraságokat nem hozza szóba, valószínűleg olyan szöveggel van dolgunk, amelyet már korábban megírt azzal a céllal, hogy egy neki állást biztosító közép-európai főúrnak vagy városvezetőnek dedikálja. Ennek a rugalmas felhasználhatóságnak az irányába mutat az is, hogy a Szebenben egyébiránt jóval közérthetőbb német helyett latinul írta művét. A középkori pestistraktátusok szerzői a járvány fő okát a levegő megromlásában, megmérgeződésében látták, de kezdettől fogva felhívták a figyelmet a betegség fertőző jellegére is.41 Véleményük szerint a beteg emberi test az egyik lehetséges oka a levegő helybeli megromlásának, aminek azonban sok más oka 16
