Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Gecser Ottó – Szende Katalin: Hans Saltzman, az 1510-es pestisjárvány és a nagyszebeni vesztegzár
GECSER OTTÓ - SZENDE KATALIN is lehet. Preventív tanácsaik ennek következtében egyszerre irányultak a (potenciális) betegektől való távolságtartásra és a rossz levegőjű helyek kerülésére, illetve azok levegőjének feljavítására. Ezzel a hagyományos megközelítéssel összhangban Saltzman abból indul ki 1510-es könyvecskéjében, hogy pestis ellen a legjobb védekezés a menekülés, másszóval a levegő változás, a gyakran idézett szállóige: cito, longe, tarde (gyorsan, messzire, sokáig) értelmében.42 Ha nincs mód a menekülésre, halad tovább a szokványos sémát követve szerzőnk, akkor a prevenció második leghasznosabb módja a levegő minőségének helybeli javítása. A helybeli itt azt jelenti, hogy egy adott házra, lakásra kiterjedő: mindenki maga igyekezzen füstöléssel, illatszerekkel, az aktuális szélirányhoz igazodó szellőztetéssel és más praktikákkal javítani azon a levegőn, amit neki és családjának kell belélegeznie. Mielőtt azonban rátérne ezekre az önsegítő technikákra, Saltzman szinte akaratlanul - láthatólag azzal a retorikai céllal, hogy a tárgyalandó technikákat a legrégebbi orvosi hagyomány tekintélyével alátámasztva vezesse fel - egy olyan tanácsot is ad, amely kimondva-kimondatlanul nem az egyénnek, hanem a közösségnek, illetve a közösség vezetőinek szól: „Tehát a város határában körös-körül, illetve utcáin éjjel-nappal, főleg ködös időben, hatalmas tüzek gy új tandók száraz fából: babérból, fűzből, ciprusból, borókából, tölgyből. Hasonlóképp birsfából, almafából, körtefából és szőlővenyigéből és mindenféle illatos dologból, mert a jó füst nagyban javítja a levegő romlottságát. A koszi Hippokratészról olvassuk, hogy nagy mennyiségű tölgyfa elégetésével szabadította meg Athént és sok görög várost a pestistől.”43 42 [Saltzman, H.]: De praeservatione. i. m. 2. fej. [A6r]. 43 „In ambitu igitur ciuitatum circumcirca: et in plateis earum nocte dieque presertim tempore nebuloso: succedantur ignes magni ex lignis ardis: Lauri / salicis / cypressi / iuniperi / quercus. Similiter ex lignis Cydoniorum / pomorum / pyrorum: et ex sarmentis uitium / et ex omnibus rebus redolentibus: quoniam bonus fumus aeris malignitatem potenter emendabit: Legimus enim Choum Hyppocratem: Athenas et plures Gretiae ciuitates: succensa quercuum multitudine a Pestilentia liberasse.” - uo. [A6v] (Az eredetiben kis kezdőbetűvel írt tulajdonneveket nagy kezdőbetűvel írtuk át.) A hippokratészi hagyományhoz lásd Jody Rubin Pinault: How Hippocrates Cured the Plague. The Journal of the History of Medicine and Allied Sciences 41. (1986) 52-75. 44 „[A]Is yn Österreich / vnd in vmbligunden landen / die grawsam vnd erschrecklich plag der Pestilentz schwarlich zuregieren hat angefangen. Hat [...] Ferdinandus [...] mir [...] befolchen/ ein Ordnung vnd regiment zemachen / zw nutz der Ersamen Lanndschafft / wye man sich vor solcher gefarlicher Kranckhait der pestilentz behuettn soi. ” - [Saltzman, H.]: Ein nützliche Ordnung vnd regiment i. m. [Alv]. A latin és a német nyelvű pestistraktátus keletkezésének hátterét sajátos módon kapcsolja öszsze, hogy az 1510. évi járvány elől gyermekként apjával, II. Ulászlóval együtt menekülő Jagelló Anna Szemben az 1510-es könyvecskével, amelyben az imént idézett tanács az egyetlen, amely nem egyéneknek szól, Saltzman tizenegy évvel későbbi, német nyelvű pestistraktátusa az orvosi tanácsadás új megközelítését képviseli. A mű megírása itt kimondottan egy meghatározott, Ausztriát pusztító járványhoz kapcsolódik, és - ahogy ajánlásából megtudjuk - maga Ferdinánd főherceg adott rá parancsot.44 17
