Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bodovics Éva: Az 1878-as miskolci árvíz társadalom- és gazdaságtörténeti nézőpontból
BODOVICS ÉVA A mederszabályozás előkészítése nem csupán a malomtulajdonosokkal folytatott alkudozási folyamat miatt haladt nehézkesen, hanem azért is, mert a városvezetés addig nem akart nagyobb lépéseket tenni, amíg a felkért szakértők el nem készülnek a teljes mederrendezést felvázoló tervezetekkel. Erre azonban csak október végén, november elején került sor. A benyújtott javaslatok alapján elkészített terv jóllehet Miskolc biztonságos jövőjének záloga volt, a megvalósítás miatt a városra nehezedő teher - a munkálatok kivitelezéséhez szükséges 150 ezer forint — évekre hatással lehetett a megyeszékhely fejlődésére. A nagyszabású tervezet tehát nagyszabású költségvetéssel párosult, így hát a szükséges anyagi fedezet előteremtése érdekében a városvezetés nagyobb összegű kölcsön lehetősége felől kezdett érdeklődni. A kölcsönfelvétel mellett a miskolci városvezetés egyéb pénzszerzési lehetőségeket is fontolóra vett, például ingatlanok eladása, adóemelés, új adók kivetése révén. Bár a szabályozási tervezet első verziói már 1878-ban elkészültek, a konkrét munkálatok csak három évvel később, 1881-ben indultak meg. A munkálatok a szabályozás útjába eső telkek kisajátításával vették kezdetüket. A lakosok egy részével sikerült megegyezni a város által előirányzott árban, másokkal pedig olyan megállapodást kötöttek, amely szerint a kisajátítani kívánt földjükért cserébe máshol kaptak a várostól földterületet, s esetleg némi pénzbeli kárpótlást,61 de akadtak olyanok is, akik ingyen engedték át a földet a szabályozás számára.62 61 MNL BAZML IV. 1905. b. 1517/1883. 62 MNL BAZML IV. 1902. c. 106/1882. 63 MNL BAZML IV. 1905. b. 125/1883. 64 MNL BAZML IV. 1905. b. 391/1884. 65 MNL BAZML IV. 1902. a. Miskolc város Képviselőtestületének (Képviselőközgyűlésének) iratai. Jegyzőkönyvek (a továbbiakban: IV. 1902. a.) 106/1882. A szabályozás négy nagyobb szakaszban ment végbe. Elsőként a legproblematikusabb terület, a Szinva patak középső része, a mai belvárosi szakasz került szabályozásra (az Urak utcájától a takarékpénztári hídig).63 Második lépésben a Felső-Szinva térségét rendezték (az Urak utcájának felső végétől a Királymalomig), majd az Alsó-Szinva szakaszt (a takarékpénztári hídtól az alsó zúgóig), míg utoljára a gömöri vasúti hídtól a tiszavidéki vasúti hídig tartó patakszakasz szabályozására került sor.64 A mederszabályozás az Alsó-Szinva szabályozási költségén kívül 123 473 forintot és 45 krajcárt emésztett fel. Ebből 120 ezer forintot kölcsönből fedeztek, az azon felüli összeget, továbbá a minorita zárda előtti ház rendezésének és a Pecén két híd építésének a költségét több évre felosztva tervezték be a város költségvetésébe.65 A meder szabályozása mellett a miskolci városvezetés további intézkedéseket is tett annak érdekében, hogy 1878. augusztus 31-ének tragédiája egyszer s 161
