Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bodovics Éva: Az 1878-as miskolci árvíz társadalom- és gazdaságtörténeti nézőpontból
KL 1878-AS MISKOLCI ÁRVÍZ TÁRSADALOM- ÉS GAZDASÁGTÖRTÉNETI NÉZŐPONTBÓL mindenkorra elkerülhetővé váljon. Először is, néhány hónappal a tragikus árvizet követően módosítottak a meglévő építkezési szabályokon. Szigorúbban ellenőrizték az építkezéseket,66 s több, árvízvédelmi szempontból fontos elemet is belevettek. Az újonnan beemelt paragrafusok értelmében pénzbüntetés terhe mellett67 tilos volt a patakok fölé árnyékszéket, valamint egyéb kiugró épületrészeket építeni.68 A meglévő szabálytalanságokat pedig igyekeztek felszámolni. 66 MNL BAZML IV. 1905. b. 119/1878. 67 Az egyéb építkezési kihágások esetében fizetendő 1-50 forinttal szemben az árvízvédelmi pontokat megsértőkre 1-től 100 forintig terjedő pénzbüntetést szabhattak ki. Építkezési szabályok 1879. 60. §. 68 Építkezési szabályok 1879. 44. és 45. § A szabályzat további, árvízvédelmi szempontból fontos pontokat is tartalmazott. így például árvízjárta területeken az újonnan épült házak színvonala nem lehetett 50 centiméternél alacsonyabb (19. §), az új építkezésekhez a belváros területén kizárólag kő vagy tégla használható (40. §), a patakok medréig terjedő épületek esetében előírta a kőfalak vagy cölöpök használatát (49. §), s megtiltotta, hogy a mederbe bármit is építsenek, vagy a partból foglaljanak (49. §). 69 Fodor József (1843-1901) orvos, egyetemi tanár, elismert higiénikus. Külföldi tudományos körútja után visszatérve Magyarországra megteremtette a hazai közegészségtan oktatási programját. Munkásságával, tanácsaival jelentősen segítette a főváros korszerű csatorna- és ivóvízhálózatának kiépítését. 70 MNL BAZML IV. 1902. c. 36/1885. Az építkezési szabályzat módosításán túl a város nagy gondot fordított a köztisztaság, különösen a patakmedrek tisztaságának fenntartására. Ez utóbbiakat naponta rendőrökkel ellenőriztették, az esetleges szeméthalmokat igyekeztek minél előbb eltávolítani, s amennyiben lehetséges volt, az elkövető(ke)t előállítani. A köztisztaság nem csupán árvízvédelmi szempontból vált kiemelt üggyé Miskolcon az 1878-as árvizet követően, hanem az időközben az orvostudományban végbemenő paradigmaváltásnak köszönhetően (miazmatikus helyett bakteriális kóroktan) nagyobb hangsúlyt kapott a szemmel nem látható kórokozók elterjedésének megfékezése. A városvezetés 1885-ben egy egészségügyi szakértőt, Fodor Józsefet69 kérte fel a városi ivóvíz minőségének megvizsgálására. Az eredmény lesújtó volt. A város tíz kútjából vett minta közül mindössze kettőt tartott megfelelőnek a neves tudós, aki a talajvízrétegnél mélyebbre fúrt kutakat javasolt, valamint a trágyahegyek eltávolítását a kutak mellől.70 A tragikus árvíz után az árnyékszékek és egyéb szennyeződések eltávolítása elsőrangú fontosságot nyert, mert - miként a több lábon álló hidak is - közrejátszhattak a torlaszok képződésében. Ezért elrendelték, hogy a kertek végében helyet kapó árnyékszékeket űrgödrökkel kell ellátni, mégpedig oly módon, hogy falaikat cementtel borítják a szivárgás meggátlása érdekében. Továbbá kimondták, hogy nagyobb esőzésekkor a zúgókat fel kell húzni, 162