Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bodovics Éva: Az 1878-as miskolci árvíz társadalom- és gazdaságtörténeti nézőpontból
KL 1878-AS MISKOLCI ÁRVÍZ TÁRSADALOM- ÉS GAZDASÁGTÖRTÉNETI NÉZŐPONTBÓL pontosan miként is hat az ENSO Észak-Amerika és Európa éghajlatára, azt még nem tudni bizonyosan. Pongrácz Rita és Bartholy Judit szerint Magyarország esetében az ENSO-t tekintve annak La Nina szakasza van nagyobb hatással a csapadék alakulására, mégpedig úgy, hogy ősszel csökkent csapadékmennyiséget, míg áprilisban és augusztusban csapadéktöbbletet eredményez.14 Ami pedig a hőmérsékletet illeti, bár a La Nina szokatlan meleget hozhat szeptemberben és novemberben, valamint nagy hideget novemberben, februárban és márciusban, valójában az ENSO pozitív — felmelegedő — időszaka, az El Nino az, amely a régió hőmérsékletének alakulását leginkább meghatározza (extrém meleg szeptemberben és februárban, rendkívüli hideg decemberben, januárban és márciusban).15 14 Pongrácz Rita: A nagytérségű cirkuláció és légköri oszcillációk (ENSO, NAO) együttes hatása regionális éghajlati paraméterekre. Doktori (PhD) értekezés. ELTE. Bp. 2003. 4-7. 15 Bartholy Judit — Pongrácz Rita: Regional effects of ENSO in Central/Eastern Europe. Advances in Geosciences 6. (2006) 133-137., itt: 135-136. 16 Vö. Szendrei János: Miskolcz város története, 1800-1910. (Miskolcz város története és egyetemes helyirata II.) Miskolcz 1911. 3-50.; Holopcev Péter: Járványok, természeti katasztrófák. In: Miskolc története 1848-tól 1918-ig. IV/1. Szerk. Veres László. Miskolc 2003. 107-112. Vízgazdálkodás és árvízvédelem Miskolcon Miskolc a története során sokszor szenvedett természeti csapástól: a rendre megismétlődő tűzesetek és árvizek sorát időnként egy-egy földrengés tette „változatosabbá”.16 Az árvizek közül azonban csak kevés érte el a katasztrofális szintet. A várost átszelő két patak, a Szinva és a Pece rendszeresen, de többnyire jelentéktelen kárral járó árvizeket produkált, s csak nagy ritkán — a 19. század folyamán mindössze kétszer, 1845-ben és 1878-ban — okozott valami emlékezeteset. Felvethetjük a kérdést: a rendszeresen visszatérő, de „csendes” árvizek egy tudatos és sikeres árvízvédelmi stratégia eredményének tekinthetők, s a katasztrofális szintet megütő természeti csapások nem mások, mint véletlen események csupán? Vagy éppen ellenkezőleg, a sorozatos árvizek önmagukban is a városi vízgazdálkodás problémáira, az átgondolatlan vízhasználatra utalnak, s csak idő kérdése volt, hogy mikor következik be a katasztrófa? Az előzőekben ismertetett antropológiai szemléletű katasztrófakutatás értelmében a természeti katasztrófák nem egyik pillanatról a másikra keletkeznek — még ha ez így tűnik is a gyors lefolyás miatt -, hanem hosszabb folyamat részei, ezért egy tágabb időkeretben, 1871 és 1885 között vizsgáltam meg a vízhasználat módját a borsodi megyeszékhelyen. Miskolc mindennapjainak történetében három vízfolyás játszott meghatározó szerepet: a várost behálózó Szinva és Pece patak, valamint a település határában 144
