Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - B. Szabó János – Sudár Balázs: Hol lehetett a rejtélyes „vlndr-i” csata?
B. SZABÓ JÁNOS - SUDÁR BALÁZS miatt újabb elméleteket nemigen építhetünk rájuk.26 A maradék kettővel, a badzsnákkal és a badzsgarddal viszont érdemes foglalkoznunk. 26 A nukabard népnév al-Maszúdínál máshol egyértelműen a longobárdokat jelenti. Kmoskó M.: Mohamedán írók i. m. 1/2. 202. Minorsky esetlegesen a novgorodiakra gondol: Vladimir Minorsky: A History of Sharvan and Darband in the 10th—11th Centuries. Cambridge 1958. 113., 160. Marquart és Golden magyaroknak gondolja őket: Marquart, J.: Streifzuge i. m. 143.; Peter Golden: The People Nukarda. Archivum Eurasiae Medii Aevi 1. (1975) 21-35. 27 Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzása. A görög szöveget kiadta és ford. Moravcsik Gyula. Bp. 1950. 169. 28 Uo. 29 Uo. 53. 30 A Hudúd al-álam Kelet-Európa képének elemzése: Sudár Balázs: A turbános morvák esete a korai magyar szállásokkal. A Hudúd al-álam és a magyar őstörténet. Századok 153. (2019) 75-100. 31 Az első biztosnak tűnő említés al-Isztahrí művében olvasható: Kmoskó M.: Mohamedán írók i. m. 1/2. 18. Előbbi egyértelműen a besenyőket takarja. Az Ar any mező kVA körülbelül azonos időben keletkezett De administrando imperio (a továbbiakban: DAI) szerint törzseik egyik része a Dnyepertől nyugatra, a másik pedig attól keletre élt. Ez utóbbi csoport „Uzia, Kazária, Alánia, Cherszón és a többi klima-vidék [azaz a krími bizánci tartomány- a szerzők]” felé néz.27 Ugyanitt azt tudjuk meg, hogy „Besenyőország távolsága Uziától és Kazáriától öt napi út, Alániától hat napi út”, földjük „Cherszónhoz nagyon közel van, Boszporoszhoz pedig még közelebb”.28 Ráadásul a besenyőket a bizánciak felhasználják Zichia, azaz a Fekete-tenger északkeleti partvidéke ellen is.29 Ebből az következik, hogy a császár a 10. század közepén úgy vélte, hogy a besenyők délkeleti régiója határos Alániával, Kazáriával, az úzokkal/oguzokkal és még a krími Boszporuszhoz is közel esik: azaz a Kaukázus északi előterének nyugati fele - esetleg közepe - besenyő terület, éppen úgy, ahogy al-Maszúdí leírásában is láthattuk. Némiképp más képet fest a Hudúd al-álam ismeretlen szerzője 982-ben, aki Kelet-Európának valószínűleg korábbi, 10. század eleji állapotát írja le. Szerinte a Volga mögül nyugatra űzött besenyők kettészakadtak, egyik csoportjuk a Volga mentén északra vándorolt (ők a türk-besenyők), a másik a kazárok nyugati szomszédságában telepedett le, a Kaukázus északi előterében, és ráadásul a Meótisz partvidékének egy részét is birtokolta.30 A mű leírása szerint a besenyők ekkor még nem foglalták el a Fekete-tenger északnyugati partvidékét (Etelközt), ahol talán csak a 930-as évektől mutathatók ki.31 Összefoglalva a fentieket: a 10. század középső harmadában a besenyők már uralták a ponthusi sztyeppét, ugyanakkor keleten Alániával határosak, és a Kubánialföldet is lakják. A Hudúd al-álamb^n olvasható megnevezésük (kazár-besenyő) esetleg utalhatna kazár függésre, de a leírás többi része nem támogatja ezt. Egyrészt a szerző szerint a területet a besenyők meghódították, másrészt pedig éppen kazár 125
