Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - B. Szabó János – Sudár Balázs: Hol lehetett a rejtélyes „vlndr-i” csata?
HOL LEHETETT A REJTÉLYES „VLNDR-I” CSATA? rabszolgákkal kereskednek.32 A későbbi időszakra vonatkozó források sem említenek kazár függést, a DAI-ban pedig éppen a besenyők és a kazárok ellenségeskedéseiről hallunk. Mindezek alapján - összhangban a muszlim földrajzi irodalom többi állításával - Kazáriát aligha terjeszthetjük ki a kérdéses területre, ha hajdan hozzájuk tartozott is, akkor legkésőbb a besenyők elhódították tőlük. 32 Hudud al-'Alam (The Regions of the World): A Persian Geography 372 A.H.-982 A.D. Ed. Vladimir Minorsky. London 1937. 160. 33 Kmoskó M.: Mohamedán írók i. m. 1/2. 31. 34 Uo. 33. 35 Bíborbanszületett Konstantin: K birodalom kormányzása i. m. 287. A másik figyelemre érdemes nép a badzsgardoké. Okét al-Maszúdí rendszeresen ebbe a - közös ősre visszavezetett - türk csoportba sorolja, s mint láttuk, a Fekete/Azovi-tenger kapcsán is említi. (Hogy pontosan milyen viszonyban is álltak a tengerrel, azt nehéz eldönteni: nem egyértelmű, hogy e „szövetség” általában vagy minden nép egyenként is jelen van-e a tengerparton.) A badzsgardokról azonban nagyon hasonló kontextusban a kortárs — 930 körül alkotó — al-Isztahrí is megemlékezik. Szerinte nekik is két csoportjuk van (ahogyan előbb a besenyőknél is láttuk), egy északon, a volgai bolgárok fennhatósága alatt, egy pedig délen, a besenyőkkel együtt, valahol Bizánc (Rúm) szomszédságában. Ráadásul ő is összeköti a két közösséget, s éppen úgy „türk”-nek tartja őket, ahogy al-Maszúdí.33 Máshol felvázolja a különféle területek közötti távolságokat is. A nehezen érthető leírás szerint a besenyőktől a „belső” badzsgardig 10, onnan a Volga menti Bolgárig 25 nap az út.34 Mindez mindenesetre arra mutat, hogy al-Isztahrí is szomszédosnak vette a badzsgardokat és a besenyőket. A besenyők bizánci kapcsolatrendszeréről elsősorban a Balkán kapcsán szoktunk megemlékezni, Bíborbanszületett Konstantin viszont — akinek ez politikai realitás volt! - elsősorban a Krím-félsziget és Herszón thema kapcsán beszél róluk, s kiemeli a besenyő—herszóni kereskedelem fontosságát.35 Lehetséges azonban még egy bizánci-besenyő érintkezési terület, ez pedig a Kaukázus. Bíborbanszületett Konstantin szerint a herszóniak a besenyőket „zsoldos haderőként” is felhasználják, és többek között Zichiában is bevetik. Ez a régió ma Oroszországhoz tartozik, annak Fekete-tengeri partvidéke a Kaukázus déli lábainál, Grúzia szomszédságában. Ibn-Haukal, az al-Balhí-féle földrajzi iskola folytatója, egyben al-Isztahrí művének szorgalmas kijegyzetelője a besenyők kapcsán egy érdekes kiegészítéssel élt: szerinte Bardât is megtámadták. A perzsa adminisztráció idején Partavnak nevezett város a kaukázusi Albániában, a mai Azerbajdzsánban feküdt (ma Bordo), és az arab Arran tartomány központja 126
