Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Nagy János: A magyar rendek és a kormányzat kereskedelemügyi elképzelései az 1764-1765. évi országgyűlésen
NAGY JÁNOS itteni fejlesztése révén a Lajtán túli területeken könnyen gabonahiány vagy áremelkedés léphet fel, ezért ezt csak mérsékelten kell támogatni.51 Utóbbi állásponttól nem állt messze Kaunitz államkancellárnak az országgyűlés alatt kifejtett, a magyar rendiséggel és Magyarországgal ellenséges álláspontja. A herceg úgy vélte, hogy az ország nem járul hozzá erejéhez mérten a Monarchia védelmi költségeihez, a nemesség nem fizeti a contributiót, így a mezőgazdaság és ipar fejlesztése a királynőnek nem hogy előnyére, hanem kárára lesz, mivel a nemesség annál inkább zsarolja a jobbágyát robottal, ami által egyre gazdagodik.52 51 ÖStA FHKA KU Kt. 1514/1., Fasc. 30. Nr. 297. 52 ÖStA HHStA Kabinettskanzlei, Nachlass Kaunitz. Kt. 1. Kaunitz a magyar országgyűléssel kapcsolatos votuma (1764 körül) 15. pont. 53 Szekfií Gy.: Magyar történet i. m. 317.; If. Barta János: A felvilágosult abszolutizmus agrárpolitikája a Habsburg és Hohenzollern Monarchiában. Bp. 1982. 96-97. 54 A kiemelt termelési ágak részben az export növelése, részben az ipari nyersanyag előállítása miatt voltak fontosak a gazdaságpolitika irányítói számára. Ezekre részletesen: Barta J.: A felvilágosult abszolutizmus i. m. 160-170. 55 Dickson a Kereskedelmi Tanács vezető elméjének tartotta Johann Bernhard Edler von Degelmannt, aki 1752-ben polgári származású hivatalnokként kapott birodalmi nemességet, 1780-ban osztrák bárói címet nyert. A bécsi Kereskedelmi Tanács feloszlatásával 1776-ban Erdélybe került, itt a Kincstartóság tanácsosa lett. Életére: Dickson, P G. M.: Finance and government I. i. m. 355. 56 ÖStA FHKA KU, Kt. 1514/1., Fasc. 30. Nr. 297. A gazdaságpolitika gyakorlata is ezeken a fenti megfontolásokon alapult: a magyar nemesség adómentes, tehát a kormányzat az olcsóbb terményei miatt versenyhelyzetbe került osztrák termelőket is igyekezett védeni azzal, hogy csak akkor engedélyezte vám nélkül a magyar agrártermékek kivitelét a Lajtán túlra, ha az osztrák-cseh tartományokban ellátási nehézségek alakultak ki.53 A királynő az országgyűlés megnyitását követően, 1764. június 27-ei újabb kéziratában részben elfogadva, de ki is egészítve a Kereskedelmi Tanács előterjesztését, egy jóval bővebb programot vázolt fel. A mezőgazdaság területén egyedi támogatásban kívánt részesíteni számos termelési ágat (méhészet, lótenyésztés, vajkészítés, besózott hús, repcetermelés olajsajtoláshoz),54 az iparágak közül kiemelte a gyapotfonást, a vitorlavászon- és hajókötél készítését, valamint a fűrészmalmok létesítését. Különösen fontosnak tartotta a szarvasmarha Csehország felé, illetve Buccari kikötőjén keresztül történő kihajtásának megindítását. Ugyanígy a magyar bornak a Visztulán keresztül az északi országokba való kivitele mellett az Adria felé irányuló exportjára is felhívta a figyelmet. Mivel a „magyar népnek a kereskedelemről kevés ismerete van”, ezért ennek hasznáról és szükségességéről felvilágosítással kell szolgálni a rendeknek. A részletes tervezet kidolgozásával az uralkodó Degelmann tanácsost bízta meg,55 és felhatalmazta, hogy az ügyben a magyar kancellárral, Esterházy Ferenccel tárgyaljon, aki leginkább tudja, hogy miképpen lehet a „magyar nemzetre jó benyomást tenni”.56 1209
