Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - B. Szabó János – Sudár Balázs: Hol lehetett a rejtélyes „vlndr-i” csata?
B. SZABÓ JÁNOS - SUDÁR BALÁZS Itt érdemes megjegyeznünk, hogy al-Maszúdí dátuma több mint bizonytalan. A kaukázusi események kapcsán többször is felbukkan, éppen így: „320 után”.19 Ez pedig azt sejteti, hogy a szerzőnek volt egy 320-ig — 932-ig — tartó „ismeretcsomagja”, amely a leírások alapját képezte, s amelyhez különféle későbbi kiegészítő információk járultak. Ez utóbbiak időbeli meghatározása tehát bizonytalan, csak annyi bizonyos, hogy „320 után” történtek, bármikor a mű elkészülte előtt. A dátum vonatkozhat valamiféle írott forrásra, szóbeli közlőre, vagy akár al-Maszúdí személyes utazására is, aki valóban járt a térségben. Esetleg összefügghet azzal a kérdéssel, hogy az al-Maszúdí által felsorolt írott források között szerepel Abu Abdullah Muhammad ibn al-Huszajn ibn Szivárnak - akit Iszá bin Ferruhánsah nővére gyermekeként is ismertek — mára elveszett munkája, aki al-Maszúdí szerint egy olyan történeti művet írt, amely az iszlám feltűnése előtti és utáni eseményeket örökítette meg éppen 320-ig.20 Iszá bin Ferruhánsah al-Muhtadí kalifa (869-870) egyik vezírje volt, s mint neve is mutatja, iráni származású. Nem teljesen lehetetlen, hogy unokaöccse, Abu Abdullah Muhammad kifejezetten érdeklődött az iráni világ eseményei iránt, amelynek a látókörébe a Kaukázus mindig is beletartozott. 19 Az évszámot megemlíti a themák leírásánál is, amikor szintén előkerül a négy türk nép támadása: Kmoskó M.: Mohamedán íróki. m. 1/2. 218. Érdekes, hogy ugyanez a megfogalmazás („320 után”) olvasható az alánok kapcsán is, akik éppen ekkor fordultak szembe a bizánciakkal. Uo. 179. 20 Maçoudi: Les prairies d’or. I. Texte et traduction par C. Barbier de Meynard et Pavet de Courteille. Paris 1861. 14. (Ferhanchah és Sewar formában) Kmoskó fordításában: Abu Abdallah Muhammad ibn al-Husayn ibn Siwar, más néven Ibn Uht Isa ibn Ferruhan sah. {KmoskóM.: Mohamedán írók i. m. 1/2. 147.) Egy bizonyos Abu al-Khayr al-Hasan bin Suwar nevű filozófus a korszakban alkotott, talán a családhoz tartozott. A szövegben nagy tömegű arab hadseregről van tehát szó, görög kötelékben. Ilyen aligha lehetett túl sok a birodalomban. Ráadásul a Banú Habíbot a bizánciak éppen az északkeleti határvidékre telepítették, ahonnan a határzóna nyolc nap alatt minden további nélkül elérhető volt. A történelmi háttér: bizánci offenzíva a Kaukázus előterében Az Aranymezükben egy türk—bizánci összecsapásról olvashatunk, erőteljes arab/ muszlim jelenléttel mindkét oldalon: az áttért arabok is ebben a térségben tevékenykedtek, és rendre itteni - ardablili, alániai, derbendi, kazár - kereskedők kerülnek említésre. Mindezek alapján az eseményeknek lehet egy kaukázusi olvasata, ezért érdemes áttekintenünk e határvidék eseményeit. Az arab hadak már az Omajjád időkben behatoltak Anatóliába, a későbbiekben azonban a hódítás üteme lelassult. A 10. század elején újabb hódítási hullám kezdődött, Bizánc pedig egyre szorultabb helyzetbe került. Ráadásul a nyugati, bolgár határvidék sem volt nyugodt, ami elvonta a bizánci erőket a keleti frontról. Ennek 121
