Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - B. Szabó János – Sudár Balázs: Hol lehetett a rejtélyes „vlndr-i” csata?
HOL LEHETETT A REJTÉLYES „VLNDR-I” CSATA? őket. Éppen ebben az időszakban, és éppen 12 ezer harcossal állt bizánci szolgálatba az arab Banú Habib törzs, s lett a keleti bizánci határvédelem erős és hűséges támasza.16 A háttérben az arab Hamdanida-dinasztia előretörése állt. Naszr ad-daula, a klán feje az észak-szíriai és felső-mezopotámiai területeken erőteljes terjeszkedésbe fogott, és még a kalifa ellen is fellázadt, hogy kikényszerítse hatalmának hivatalos elismerését. E törekvéseiben azonban törzsének, a Taglabinak nem minden tagja értett vele egyet. A Banú Habib feje például ellene fordult, de rajtavesztett: Naszr legyőzte, központját elfoglalta, őt magát pedig megölte 935 novemberében. A Banú Habib válaszul bosszút esküdött, és teljes egészében átpártolt a bizánciakhoz, sőt ki is keresztelkedett. A kutatás az eseményt 936 elejére teszi. Ugyan átállások korábban is voltak mindkét irányba, de az, hogy egy teljes törzs váltott volna pártot, csak ekkor fordult elő. Ráadásul az eset jelentősen meg is változtatta az erőviszonyokat: Bizánc erős, jól felfegyverzett hadsereghez jutott, amely kiváló helyismerettel rendelkezett, amire a következő évek harcaiban szüksége is volt.17 (A Banú Habib akcióiról Ibn Haukal számolt be a 970-es években, aki éppen a törzs egykori szállásterületén, Niszibiszben született.) A bizánciak az arabokat az Eufrátesz felső folyására támaszkodó új határvonalhoz telepítették Maiatyától Erzurum környékéig, s részben rájuk bízták a közelmúlt hódításai következtében kialakított új themák - Melitene (=Malatya), Charpezikion (=Arapgir), Asmosaton (Arsamosata=Elazig mellett?), Derzene (Mercan) és Chozanon (= Hozat) - védelmét. (A themákat lásd az 1. térképen.) 16 Aleksandr Aleksandrovich Vasiliev: Byzance et les Arabes. Tome II. La dynastie macédonienne (867- 959). Bruxelles 1968. 270-273. (Köszönjük Bollók Adámnak, hogy a koronavírus-járvány időszakában segített hozzájutni a műhöz.); Marius Canard: Histoire de la dynastie des Hamdanides de Jazira et de Syrie. Paris 1951. 737-739. (Sárközy Miklósnak tartozunk köszönettel, hogy segített hozzájutni a műhöz.); Hugh N Kennedy: The Prophet and the Age of the Caliphates: The Islamic Near East from the 6th to the 11th Century. Harlow 2004. 268. 17 A Hamdanida dinasztia története: Canard, M.: Histoire de la dynastie des Hamdanides i. m. 18 Az anomáliára Vasiliev is felfigyelt, de ő inkább arra hajlott, hogy a 12 ezer lovas nem azonosítható a Banú Habib haderejével, „ha az eseményre 934-ben került sor”: Vasiliev, A. A.: Byzance et les Arabes i. m. 272. Al-Maszúdí ugyan nem nevezi meg a muszlimból kereszténnyé lett sereget, de jellemzése és a nagy létszám gyakorlatilag kizárja, hogy másra gondoljunk, mint a Banú Habíbra. A nem túl régi áttérésre utalhat a türkök azon lépése is, hogy muszlim arabokat küldenek az arab harcosok elé, hogy visszatérésre bírják őket. Ez azonban a szövegértelmezéshez még egy támpontot ad: az eseményre nem kerülhetett sor 936, a törzs pártváltása előtt. E dátum megfelelhet al-Maszúdí igen bizonytalan időmegjelölésének — „320 után, vagy esetleg abban az évben” —, viszont kizárja a történések összekötését a 934. évi balkáni magyar hadjárattal.18 120
