Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - B. Szabó János – Sudár Balázs: Hol lehetett a rejtélyes „vlndr-i” csata?
B. SZABÓ JÁNOS - SUDÁR BALÁZS a bizánciak Develtosból aligha tudtak volna beavatkozni a „magyarok” belviszályáiba, továbbá e város semmiféle utat nem zárt el Bizánc felé. O maga úgy vélte, hogy Belgrád régi magyar neve, Nándorfehérvár lehetne a kulcs, hiszen ebben benne rejlik a bolgárok másik régi neve, a „nándor”, ami ráadásul összefüggésbe hozható a Vlndr-ral is. Az ő értelmezése szerint a „hegy” a Kalemegdan, azaz a nándorfehérvári várhegy, a „tenger” pedig a Duna és a Száva.13 Hansgerd Göckenjan és Zimonyi István egy másik szempontra helyezte a hangsúlyt, mégpedig arra, hogy a segélyhad nyolc nap alatt ért el az ostromlott városig. A két szerző a távolságot Konstantinápoly tói számolta, ezért következtettek Bulgarophygonra, amelynek a nevében szintén benne rejlik a bolgár népnév, a bizánci határon fekszik, és megfelel a nyolc napos távolságnak is.14 13 Kmoskó M.: Mohamedán írók i. m. 1/2. 183. A bolgárok régi magyar nándor nevére: Czeglédy Károly: A IX. századi magyar történelem főbb kérdései. Magyar Nyelv 41. (1945) 44-47. 14 Göckenjan, H. — Zimonyi, I.: Orientalische Berichte i. m. 174. 444. jegyz. 15 Kmoskó M.: Mohamedán írók i. m. 1/2. 183-184. E megoldásokat illetően azonban több probléma is felmerül. Az al-Maszúdí által megadott városnév valójában nem jelenik meg a fenti lehetőségekben, az elméletek mind a bolgárokkal azonosított közösség egyéb neveire építenek, így tulajdonképpen a városnév „fordításaival” operálnak, ami ugyan nem feltétlenül kizáró ok, de gyengíti az érvelést. Továbbá a szerző nem állítja azt, hogy a bizánci sereg Konstantinápolyból indult volna az ostromlott Vlndr megsegítésére, így nem biztos, hogy a fővárostól kell számolni a távolságot, ráadásul Bulgarophygon nem a türk, hanem a bolgár határon állt. Es a földrajzi körülmények sem mindig megfelelőek: Belgrád nem a tengerparton fekszik, és aligha zárta el például a besenyők útját Bizánc felé. Bulgarophygon, a mai Babaeski alföldi területen található, távol a tengertől és a hegyektől, és semmiféle utat nem zárt el Konstantinápoly vagy legalább a birodalom belterülete felé. Develtos ugyan a tengerparton van, de szintén síkságon, a hegyektől jókora távolságra. E megoldások bizonytalanságai jól jelzik, hogy valami probléma lehet a szöveggel vagy annak értelmezésével. Érdemes tehát visszatérni al-Maszúdí közléseihez, amelyekben további fontos információk rejtőznek. Arabok a bizánci hadseregben Al-Maszúdí leírásának van egy tanulságos részlete: „Amikor hírük eljutott Armanoszhoz [azaz Romanoszhoz], aki jelenleg, 332-ben [Kr. u. 943-944.] a bizánci császár, az 12 ezer kereszténnyé lett mohamedán lovast küldött ellenük, akik arab módra, lándzsával voltak felfegyverezve az 50 ezer bizáncival együtt. Nyolc nap alatt érték el W.l.n.d.r városát.”15 Az állítás több szempontból is meglepő: nagy tömegű, bizánci oldalra állt kikeresztelkedett muszlimról van szó. Al-Maszúdí máshol nem beszél róluk, talán nem örült annak, hogy ennyien hagyták el a hitét, más forrásokban azonban megtaláljuk 119
