Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Somogyi Szilvia: IV. László úgynevezett második kun törvényének korai másolatai
IV. LÁSZLÓ ÚGYNEVEZETT MÁSODIK KUN TÖRVÉNYÉNEK KORAI MÁSOLATAI Augusti” szövegváltozat áll. Legfeljebb az lehet kérdés, hogy az általam ezek közül legkorábbinak (ante 1636) tartott B másolati példányban ez javítás eredménye-e, és az Idus szó valójában ^ről lett-e javítva, a javított dátum itt is ugyanaz. A római naptár szerinti darálással megadott napi kelet így valójában nem augusztus 10-e, hanem augusztus 5-e lenne. Ez a különbség az esemény történetbe való beilleszthetőség szempontjából egyáltalán nem rosszabb, mint a Pray-változat. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az érvelésembe első látásra egyáltalán nem illeszkedő tényt, hogy a kun törvény egyetlen nyomtatott kiadásában az összes többi, Pray szövegén alapuló változattól eltérő és ezekkel a jóval korábbi másolati példányokkal megegyező augusztus 5-ei kiadási dátum szerepel. Ez a másolati példány az 1790-ben tartott országgyűlés iratanyagába a jász-kun érdekérvényesítő ügyekkel kapcsolatban került be - ezekhez az eseményekhez kötötte Berend Nóra magának a szövegnek a létrejöttét. A dátum formája itt: „Anno Domini millesimo ducentesimo septuagesimo nono. Nono Idus Augusti, regni vero nostri anno septimo”.72 Az oklevélnek az országgyűléshez eljutott másolatát a kiadás szerint Pintér Ferenc, a Jászkun kerület akkori főjegyzője (1776—1801) egy, a kerület (kiskun)halasi archívumában található példányról készítette el.73 Tételezzük fel egy pillanatra azt, hogy Berend Nóra állításával megegyezően a kunok ekkoriban vagy pár évtizeddel korábban tákolták össze ezt az általuk jogaik biztosítására használni kívánt oklevélszöveget. Ebben azt esetben azt kellene gondolnunk, hogy hamisítottak egy oklevelet maguknak 1279. augusztus 5-ei dátummal, ám a hamis oklevél utóbb valamilyen módon az ő hamisítványuktól eltérő augusztus 10-ei dátummal terjedt el. 1791-ben Pintér Ferenc kerületük főjegyzője már láthatta az oklevél Pray-féle szövegkiadását. Ha újkori (jász-kun) eredetű hamisítvány lett volna a szöveg eredetileg is, annak lett volna értelme, hogy az országgyűléshez a Pray-féle szöveggel megegyező datálású dokumentumot juttat el, nem attól eltérőt, hiszen így azonnal gyanú árnyékolhatta volna be a Jászkun kerület jogbiztosítást megalapozni vágyó oklevelét/iratát. Szintén fordított logika mentén gondolkodva, ha a jászkun kerület és a legkésőbb 1636-ban már biztosan létező bécsi másolatának darálása egyezik meg egymással, azt kellene feltételeznünk, hogy a kunok hamisítványa 1636 előtt(!) keletkezett. Ennél magam sokkal valószínűbbnek látom azt, hogy az oklevél augusztus 5-ei darálása a bécsi másolatok és a Jászkun kerület 18. századi másolata 72 Országgyűlési jegyzőkönyvek, irományok: 1790-1825 / Budán 1790dik Esztendőben tartott Ország Gyűlésének alkalmatosságával írásba bé-nyújtott, ’ s Köz-tanátskozás alá vett Dolgok és Munkák. Buda 1791. 35. 73 „Desumptum ex archivo Cumanicalis oppidi Halas per iuratum inclytorum districtum Jagizum et Cumanicorum ord. notarium Franciscum Pinthér m. p.” Lásd uo. Pintér Ferenc kerületi főjegyző személyére: Farkas Kristóf Vince: A Jászkun Kerület tisztikara és társadalmi kötődése 1745-1876. A Jászkun Kerület főkapitányai, alkapitányai, főjegyzői, jász, nagykun és kiskun kapitányai. Jászfényszaru 2016. 85., 142., 153., 194. 1156
