Századok – 2022
2022 / 6. szám - ARANYBULLA - UTÓÉLET VÁLTOZÓ MEGKÖZELÍTÉSEKKEL (17-20. SZÁZAD) - Törő László Dávid: Aranybulla-értelmezések a két világháború közötti magyar történetírásban
TÖRŐ LÁSZLÓ DÁVID kezdtek renddé szerveződni bizonyos társadalmi csoportok, amelyek aztán a király hatalmának korlátozására törtek: a 13. század elején a főpapi rend lépett fel „alkotmányos tényezőként”, majd nyomában a birtokos osztályok politikai szerepe nőtt meg.54 A társadalmi változások gazdasági alapja az volt, hogy a földbirtokok területi állománya egyre inkább megszilárdult, így a földesúri kötelezettségek is az egységesülés irányába tartottak. A magángazdasági szolgáltatásokkal szemben a szabad kisbirtokosok (királyi serviensek) igyekeztek megvédeni kiváltságaikat a nagybirtokosokkal szemben, akik a területi körzetükben élő királyi vár nép „megszerzésével” igyekeztek növelni hatalmukat.55 Mivel a földterület birtoklása kulcsfontosságú volt ezekben a küzdelmekben, „egyetemes akviráló törekvés” hatotta át a társadalmat, és mindenki földadományért „ostromolta” a királyt. Ilyen körülmények között lényeges volt az uralkodó fellépése, hiszen neki kellett „egyensúlyozni” a „nagy-, közép- és kisbirtokos osztályok” küzdelmében. III. Béla még képes volt erre,56 II. András azonban „tehetetlennek bizonyult” az Aranybullához vezető forradalmi mozgalommal szemben.57 54 Uo. 456. 55 Uo. 458-459. 56 Uo. 459. 57 Uo. 491. 58 Uo. 492. 59 „András - elveit megtagadva - a honvédelmi harcra korlátozta s az ország határán túl vezetett hadjáraton való részvétel alól a királyi servienseket felmentette. [...] A királyi serviensek e kiváltsággal a honvédelemre szintúgy kötelezett törzsökös nemesek jogait nyerték el s e kiváltság, valamint törvénykezési kiváltságuk és adómentességük birtokában velük szinte teljesen egyenjogúvá lettek.” Uo. 494. Hóman szerint a bulla nem az egész magyar nemesség jogainak biztosításáról szólt úgy általában, ezek a kiváltságok ugyanis ősi szokásban gyökereztek, azokat nem kellett külön megerősíteni. A nemesség egy kis csoportja azonban „a rendi szellem ébredezésével napirendre került politikai jogainak elismerését kívánta néhány általános érdekű szakaszban”.58 A kiváltságlevél igazi társadalomtörténeti jelentősége tehát abban állt, hogy a királyi serviensek a több kiváltság birtokában immár egyenjogúvá váltak a törzsökös nemességgel. A bullával tehát különösen ők jártak jól.59 A közjogi nacionalizmus néhány fogalomhasználati anakronizmusa Hómannái is megjelent. A fehérvári törvénynap évenkénti megtartásának kötelezettségét például úgy értékelte, hogy itt egy „politikai jogokat gyakorló országos gyűlésről” van szó, amely a királlyal szemben is érvényesíthette az alattvalók akaratát. Szerinte ez lényegében „a miniszteri felelősség elvének elismerését jelenti. Az alkotmányos felelősség elvében gyökerezik az Aranybulla azon rendelkezése, hogy a visszaéléseket elkövető ispán »az ország színe előtt«, vagyis a törvénynapi gyülekezeten fosztassék meg méltóságától, valamint a királyi tanácsnak 1129
