Századok – 2022
2022 / 6. szám - ARANYBULLA - UTÓÉLET VÁLTOZÓ MEGKÖZELÍTÉSEKKEL (17-20. SZÁZAD) - Törő László Dávid: Aranybulla-értelmezések a két világháború közötti magyar történetírásban
ARANYBULLA-ÉRTELMEZÉSEK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁSBAN hanem aragon.”23 Az idézett szövegrész több kérdésben is állást foglalt. Először is, hogy mennyiben volt külföldi hatás eredménye az oklevél kibocsátása, és honnan érkezett ez a hatás? Ha közvetlen párhuzamról nincs is szó az angol és magyar dokumentumok szövege között, vajon hasznos értelmezési keretet nyújt-e, ha a két ország társadalmi-politikai viszonyait összevetjük?24 Végül pedig, hogy a hűbéri jog- és társadalomfejlődés eredménye-e a kiváltságlevél? 23 Uo. 114. 24 A történészek ma sem tartják valószínűnek, hogy létezne szövegszerű párhuzam a Magna Carta és az Aranybulla között. Zsoldos A.: A 800 éves Aranybulla i. m. 9. 25 A varsói egyetem magántanára volt ekkor, tárgyköre pedig a „Magyarország története különös tekintettel a magyar-lengyel kapcsolatokra” címet viselte. Később az 1934-ben létrejött Varsói Magyar Intézet igazgatójaként működött. Az intézet története viszont régebbre nyúlt vissza, Divéky levelezésében 1931 augusztusát tette meg kezdő dátumként. A történész jogtörténeti érdeklődését mutatja, hogy Csekey István jogtudóstól ilyen témájú könyveket kért: „légy szíves az Intézet számára megküldeni mindama munkáidat, melyekben magyar jogi kérdésekkel foglalkozol, pl. a Pragmatica Sanctio, a háború utáni német füzetet a magyar alkotmányról stb., mert szeretném, hogy az intézet a jogi irodalom terén is jól legyen felszerelve.” Divéky Adorján levele Csekey Istvánnak, 1932. nov. 7. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Kézirattár (a továbbiakban: MTA KIK Kt.) Ms. 4709/441. 26 Divéky Adorján: Az Arany Bulla és a jeruzsálemi királyság alkotmánya. Bp. 1932. 21. 27 Uo. 4. Bár Marczali 1919-1920 körül még joggal utalhatott arra, hogy az aragon hatásra keletkezett ellenállási jog elmélete általánosan elfogadott volt, álláspontját később megkérdőjelezték. Divéky Adorján 1932-ben a Jeruzsálem! Királyság hatása mellett szállt síkra, és elvetette az aragon befolyás tézisét. Divéky a lengyel-magyar történelmi kapcsolatok szakértője volt,25 az Aranybullával pedig azért kezdett foglalkozni, mert a lengyel jogtörténeti irodalomban találkozott azzal a feltevéssel, hogy a lengyel alkotmányra a keresztesek állama is hatással lehetett. Ennek alapján arra következtetett, hogy „az arany bulla pontjai és a jeruzsálemi királyság jogszokásai közt is kell hasonlóságnak és összefüggésnek lennie”.26 Szerinte az aragon ellenállási jogot csak 1287-ben foglalták írásba, tehát az Aranybulla szellemi hátterét máshol kell keresni: a hűbéres nyugat helyett inkább keleten.27 Divéky úgy látta, a keresztesek keleti államaiban a nyugatról hozott hűbéres formák átalakultak: az egyenlőtlenségek itt sokkal kisebbek voltak, mert a folyamatosan háborúzó és így az uralkodó számára nélkülözhetetlen nemesek a királlyal szemben privilégiumokat harcolhattak ki maguknak. A szerző elmélete szerint a magyar keresztes hadak Cipruson ismerkedtek meg a Jeruzsálemi Királyság jogszokásaival, IL András „veresége” pedig növelte a királlyal szembeni elégedetlenségüket. „Ez a lelki állapot nagyon alkalmas lehetett arra, hogy megérlelje bennük azt a meggyőződést, hogy igazuk van a ciprusi uraknak, amikor nem akarják követni a királyt, ha ez az ország határain túl akar hadat viselni, s általában, ha jobban megkötik a király 1124
