Századok – 2022
2022 / 6. szám - ARANYBULLA - UTÓÉLET VÁLTOZÓ MEGKÖZELÍTÉSEKKEL (17-20. SZÁZAD) - Törő László Dávid: Aranybulla-értelmezések a két világháború közötti magyar történetírásban
TÖRŐ LÁSZLÓ DÁVID kezét.”28 A két világháború közötti időszak történeti diskurzusaiban a „lelki tényezőkre” való hivatkozás igen elterjedt volt, s Divékynél is magyarázóerőként jelent meg. Értekezése ráadásul alkotmánytörténeti érveket szolgáltatott a lengyelmagyar kulturális rokonság történeti megalapozásához is. Divéky elméletét széles körben ismerték a magyar történészek.29 28 Uo. 16. 29 Az Aranybullával foglalkozó műveit a szerző néhány neves kollégájának is elküldte. Divéky Adorján levele Hajnal Istvánnak, 1932. dec. 1. MTA KIK Kt. Ms. 6408/462.; Divéky Adorján levele Domanovszky Sándornak, 1938. aug. 10. MTA KIK Kt. Ms. 4523/546. 30 Fest Sándor: Magna Carta - Aranybulla. In: Skóciai Szent Margittól a walesi bárdokig. Magyarangol történelmi és irodalmi kapcsolatok. Szerk. Czigány Lóránt - Korompay H. János. Bp. 2000. 121-144. 31 Uo. 130-131. 32 Uo. 133. Szintén a kapcsolattörténet keretében vizsgálta a kérdést Fest Sándor irodalomtörténész, angol-magyar hatásokat, párhuzamokat keresve. 1934-ben a Budapesti Szemle hasábjain fejtette ki nézetét, mely szerint angol szellemi hatás fedezhető fel az Aranybulla formájában és tartalmában.30 Fest elsősorban lehetséges érintkezési pontokat keresett angol és magyar személyek között, s ebből a szempontból kiemelten kezelte II. András keresztes hadjáratát és Damietta egyiptomi kikötőváros magyar részvétellel történő ostromát, továbbá a Párizsban és Rómában tanuló magyar diákok tudásközvetítő szerepét. Hipotézisekkel dolgozott, melyeket kissé ellentmondásosan alkalmazott a bizonyítás során: egyrészt gyakran kiemelte, hogy csak halvány valószínűsége van annak, hogy személyi kapcsolatokkal volna magyarázható a Magna Carta Aranybullára gyakorolt hatása, ám tanulmánya mégiscsak határozott kiállás a hatás ténye mellett. Az óvatos és határozott megfogalmazások gyakran váltakoztak írásában: „Ha elgondoljuk a magyar király előkelő szerepét épp ebben a keresztes hadjáratban, lehetetlennek tartjuk, hogy a magyarok - Tamás egri püspök és főuraink - a hónapokon át tartó ostromnál ne találkoztak volna az angol bárókkal. De azért ebből a találkozásból még nem vonunk le messzebbre menő következtetéseket, bár egymagában is tán elegendő volna a Magna Carta és az Aranybulla közötti hasonlóság magyarázatára.”31 Az egyetemi diákság közvetítő szerepének kérdését taglalva is számos általános, felületesen kifejtett fogalmat használt, például rendszeresen utalt az „angol szellem” érvényesülésére, miközben eszmetörténetileg nem definiálta, hogy ezen mit is ért. „[...] a nagy angol tudósok, kiknek tanításait, eszméit, gondolatvilágát a magyar tanítvány a leikébe foglalhatta, úgyhogy túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a párizsi iskola volt az első talaj, ahol a magyarság - odaküldött tanulni vágyó ifjai által - az angol szellemi világgal érintkezett és magába szívott oly ismereteket, eszméket, gondolatokat, melyek az angol szellemi élet talajából sarjadtak.”32 1125
