Századok – 2022
2022 / 6. szám - ARANYBULLA - UTÓÉLET VÁLTOZÓ MEGKÖZELÍTÉSEKKEL (17-20. SZÁZAD) - Törő László Dávid: Aranybulla-értelmezések a két világháború közötti magyar történetírásban
TÖRŐ LÁSZLÓ DÁVID hogy az úgynevezett ellenállási jog mit is jelentett a középkorban, és milyen eszmei hatás eredményeként jött létre. A történetírást is befolyásolta azonban a német, illetve osztrák szellemi hatás (elég csak a bécsi Institut für Österreichische Geschichtsforschung szerepére utalni a hazai történészképzésben), jóllehet ez az orientáció a diszciplína esetében sokkal korábbra nyúlt vissza, mint a közjogi képzés esetében.18 Mindezt árnyalja valamennyire, hogy a két világháború közötti időszakban az angol-magyar kapcsolatok kutatása is fellendült,19 s mint látni fogjuk, Eckhart Ferenc új alkotmány- és jogtörténeti irányzata is bőven támaszkodott az angol történetírás eredményeire. 18 Romsics Ignác: Clio Bűvöletében. Magyar történetírás a 19-20. században - nemzetközi kitekintéssel. Bp. 2011. 106-166., 245-259.; Erős Vilmos: Modern historiográfia. Az újkori történetírás egy története. Bp. 2015. 129-176. 19 Bárány Attila - Laszlovszky József - Papp Zsuzsanna: Az angol-magyar kapcsolatok kutatásának főbb irányai és eredményei. In: Az angol-magyar kapcsolatok a középkorban I. Szerk. Uők. Bp. 2008. 5-40. Ez a tendencia összefüggésben volt az angolok és az angol nyelv iránti érdeklődés növekedésével. Frank T: Britannia vonzásában i. m. 12., 14. 20 Marczaliról újabban lásd Dénes Iván Zoltán: „Áldozatok”” védője, „elkövetők” vádlója? Marczali Henrik az első világháborút lezáró békéről. Történelmi Szemle 64. (2022) 155-168. 21 Marczali Henrik: Az angol-magyar érdekközösségről a múltban. Századok 53. (1919) 113-123. 22 Uo. 120., 123. Az Aranybulla vizsgálatának egyik kiemelt terepe volt a téma összehasonlító és/vagy kapcsolattörténeti megközelítése. A Magna Carta és az Aranybulla társadalmi és politikai környezetének összehasonlítását a történészek időnként akkor is tanulságosnak tartották, ha a két dokumentum születési körülményei vagy az oklevelek szövegezése között nem fedeztek fel különösebb hasonlóságokat. Jó példa erre Marczali Henrik20 nem sokkal az első világháború befejezése után megjelent tanulmánya a SzázadokOn.21 Bár az írás címe az „angol—magyar érdekközösségre” utal, alapvetően pesszimista hangvétel jellemzi, hiszen éppen az angol—magyar politikai közösséget hiányolja a múltból és jelenből egyaránt.22 Történeti áttekintésében Marczali úgy látta, hogy kisebb hasonlóságok ellenére a Magna Carta és az Aranybulla eltérő politikai körülmények között jött létre: „Széchenyi István megjegyzi naplójában, hogy a keresztes háborúk tették lehetővé, hogy a Magna Chartát (1215) oly gyorsan követhette aranybullánk (1222). Ebben kétségtelenül tévedett. A két nagy szabadságlevelet egyforma ok szülte: a törekvés gyönge és mégis erőszakos királyok megfékezésére. De a helyzet egészen más a Themse, mint a Duna partján. Ott szervezett és szervezni tudó feudalitás áll már virágában, úgyhogy a szabadságlevélből a nagy tanácsnak, majd a parlamentnek kellett következnie. Nálunk ellenben az ősi közszabadság vív meg a fejlődő feudalitással, úgyhogy itt anarchia váltakozott az absolutismussal. Aranybullánk híres záradéka az ellenállás jogáról igenis idegen befolyás alatt készült, de az, mint kimutattam és mint általánosan el is fogadták, nem angol volt, 1123
