Századok – 2022
2022 / 6. szám - ARANYBULLA - UTÓÉLET VÁLTOZÓ MEGKÖZELÍTÉSEKKEL (17-20. SZÁZAD) - Törő László Dávid: Aranybulla-értelmezések a két világháború közötti magyar történetírásban
ARANYBULLA-ÉRTELMEZÉSEK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁSBAN felfogáshoz, hanem inkább az, hogy miként kapcsolódnak az ő nézetei saját környezetének — tanárainak, kortársainak és közvetlen utódainak — nézeteihez.”1 1 Thomas S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete. Bp. 2000. 17. A problémához a történetírás-történet vonatkozásában újabban lásd Szíjártó M. István: A történelem diskurzusa. Bevezetés a 20. századi történetírás történetébe és elméletébe. Bp. 2021. 19-20., 367-377. 2 Cieger András-. A pecsét sok oldala. Az Aranybulla mint emlékezeti hely. In: Megtalálható-e a múlt? Tanulmányok Gyáni Gábor 60. születésnapjára. Szerk. Bódy Zsombor - Horváth Sándor - Valuch Tibor. Bp. 2010.403. 3 Az angol és a magyar alkotmány összehasonlításának szokása II. József idejéig nyúlik vissza, amikor a nemesség történeti érvekkel igyekezett megkérdőjelezni az alkotmányellenesnek tartott uralom legitimitását. Szenté Zoltán: Kl angol és a magyar párhuzamos alkotmányfejlődés mítosza. Közjogi Szemle 9. (2016)2. sz. 23. 4 Pócza Kálmán: A kormányzás angol mintája. Politikatudományi Szemle 22. (2013) 1. sz. 47-67. 5 Az ellenállási záradék értelmezéseinek a különböző korok során leginkább az volt a tétje, hogy ki jogosult a hatalommal szemben ellenállást kifejteni (az egyház, az arisztokrácia, a nemesség egésze vagy - később - a modern értelemben vett nép/nemzet), továbbá, hogy érvényes jogról van-e egyáltalán szó. László Péter: lus Resistendi in Hungary. In: Uö: Hungary ’s Long Nineteenth Century. Constitutional and Democratic Traditions in a European Perspective. Collected Studies. Ed. Miklós Lojkó. Leiden-Boston 2012. 113-133.; Lajtai L. László: „Magyar nemzet vagyok”. Az első magyar nyelvű és hazai tárgyú történelemtankönyvek nemzetdiskurzusa. Bp. 2013. 491—495.; Zsoldos Attila: A 800 éves Aranybulla. Bp. 2022. 231-243. Az Aranybulla azonban nemcsak a történészi diskurzus része, hanem fontos emlékezeti hely is. Az oklevél ilyen funkciójában „igen változatos jelentés tartalmakat és értelmezéseket sűrít magába”.2 E jelentéstartalmak több tematikához is kötődnek: az angol-magyar (alkotmány-)történeti párhuzam és az ezzel öszszefüggő ellenállási jog olyan nagy múltú vitatémák, amelyek kapcsán gyakran felbukkan az Aranybulla vagy a Magna Carta neve. Az angol—magyar történeti fejlődés összehasonlításával már legalább a 18. század végétől kezdve találkozhatunk az elsősorban politikai indíttatású (pamflet-)irodalomban.3 A tárgyalt időszakig legalább három fő értelmezési hagyomány kristályosodott ki ezzel összefüggésben: 1. a magyar és az angol történelmi fejlődés4 egymással párhuzamos: fejlett és demokratikus jogérzék jellemzi e népeket, ami az Aranybullában/Magna Cartában foglalt ellenállási záradékban5 is tükröződik; 2. a két út ugyan eltérő, de a nyugati mintához képest elmaradott magyar politikának és társadalomnak az angol mintát kell követnie; 3. nincs különösebb hasonlóság az angol és magyar történelem között, sőt a magyarság sokkal fejlettebb alkotmányos élettel bír, mint az angol. E harmadik, elsősorban a Timon Ákoshoz köthető közjogászok által terjesztett nézet sarokköve volt a Szent Korona-tan, amely szerintük minden más jogelvnél/dokumentumnál tökéletesebben korlátozza a hatalmat, ezért még a Magna Carta sem érhet fel hozzá fejlettség tekintetében. Tekintve az Aranybulla szerepét ezekben az értelmezési tradíciókban, a történészek reflexióinak tárgyalása előtt kitérek néhány olyan tényezőre is, amely meghatározta a történettudományon kívüli diskurzust. Az Aranybulla alkotmánytörténeti értelmezései miatt célszerű a vizsgálatot a korabeli alkotmányjog-tudománnyal kezdeni. 1120
