Századok – 2022
2022 / 6. szám - ARANYBULLA - UTÓÉLET VÁLTOZÓ MEGKÖZELÍTÉSEKKEL (17-20. SZÁZAD) - Törő László Dávid: Aranybulla-értelmezések a két világháború közötti magyar történetírásban
TÖRŐ LÁSZLÓ DÁVID Az Aranybulla a Szent Korona-tan árnyékában A két világháború közötti Magyarországon az angol—magyar történeti és kulturális párhuzamok már sokkal kevésbé voltak népszerűek, mint a 19. században és a 20. század elején. Az angol orientáció helyett a német alkotmányozás példája vált dominánssá.6 A közjogi irodalomban pedig az Aranybulla-Magna Carta párhuzamot követően inkább a 19. század második felében kialakult Szent Korona-tan kultusza lett meghatározó,7 ami elsősorban két okra vezethető viszsza: az egyik a koronatan időtlenségével, a másik az államiságot jelképező funkciójával van összefüggésben. 6 Szente Z.: Az angol és a magyar i. m. 26-27. Az angol-magyar kulturális kapcsolatokhoz: Frank Tibor: Britannia vonzásában. Bp. 2018. 207-288. 7 Kardos József: A Szent Ko róna-tan és a legitimizmus. Bp. 2012. 8 Cieger András: A „magyar géniusz” és a jogtörténet nemzeti iránya. In: Nemzet és tudomány Magyarországon a 19. században. Szerk. Szilágyi Adrienn - BollókÁdám. Bp. 2017. 76-101. 9 Létezett viszont olyan (inkább kivételes) vélemény a korszak jogtudományában, amely nem a koronatan páratlanságát emelte ki, hanem éppen az angol joguralom (rule of law) koncepciójával állította párhuzamba. Horváth Barna jogfilozófus álláspontjához lásd Szente Z.: Az angol és a magyar i. m. 26. 10 Schweitzer Gábor: Közjogi provizórium, jogfolytonosság, új közjogi irány. A két világháború közötti magyarországi alkotmányjog-tudomány vázlata. In: A magyar királyi köztársaságtól a Magyar Köztársaságig. Közjog- és tudománytörténeti tanulmányok. Szerk. Uő. Pécs 2017. 7-45. 11 Tomcsányi Móric: Magyar közjog, alkotmányjog. Bp. 1926.; Egyed István: A Mi alkotmányunk. Bp. 1943. E szintézisekben a magyar alkotmánytörténet és alkotmányjog a Szent Korona-tanban teljesedik ki, az Aranybulla fontossága ehhez képest sokkal kisebb. A tan szerint az uralkodó és a nemzet organikus módon egyesül az államot jelképező Szent Korona testében, ez az alkotmányos elv pedig valamilyen módon a magyar történelem minden szakaszában érvényesült. Egyfajta ellenállási jog is része a tannak, hiszen a nemzet már azáltal is korlátozza hatalmában az uralkodót, hogy annak a nemzettel demokratikus módon, egyetértésben kell kormányoznia. Az ellenállásra való felhatalmazás azonban nem egy adott dokumentumhoz kapcsolódott a közjogászok felfogásában (mint ahogy a Szent Korona-tan sem), hanem az már legalább a honfoglalástól kezdve része volt a magyarság „jogi géniuszáénak.8 Az Aranybulla ebben az alkotmány történeti narratívában csak egy - bár lényeges - oklevél a sok jogforrás közül, amely visszatükrözi ezt a nemzeti géniuszt, így a bulla jelentősége természetesen nem is emelkedett a Szent Koronatan fölé.9 A Szent Korona-tan legtöbb értelmezése ráadásul nemzetállam-központú, hiszen a korona az államiság szimbólumának számított. Az államiság, az ezeréves alkotmány jelszava különösen nagy hangsúlyt kapott a két világháború között zajló jogfolytonosság-vitákban és a közjogi provizóriummal való szembesüléskor. 10 A Szent Korona-tan — nem meglepő módon — ezért is volt fontosabb hivatkozási alap a közjogtudományban, mint az Aranybulla.11 Utóbbi főleg az 1121
