Századok – 2022
2022 / 6. szám - ARANYBULLA - UTÓÉLET VÁLTOZÓ MEGKÖZELÍTÉSEKKEL (17-20. SZÁZAD) - Tóth Gergely: Az Aranybulla recepciója a 18. századi politikai irodalomban, történetírásban és jogtudományban
KL ARANYBULLA 18. SZÁZADI RECEPCIÓJA a közte és a nemesek közötti viszályokról ír, később pedig a magyar főpapoknak a pápához írt, 1223. évi levelét használja a király és örököse közötti konfliktus ismertetésére.117 Egy Béla által 1229-ben kibocsátott oklevél alapján arra a helytálló következtetésre jut, hogy az ifjabb király nagy önállóságot élvezett, és saját udvara volt — ezt természetesen a dekrétum 18. cikkelye kapcsán jegyzi meg.118 Helyes (vagy legalábbis helyes irányba mutató) magyarázatot ad a comes parochianus (megyésispán) és a comes curiaeparochianus (megyei udvarispán) kifejezésekre: az előbbit „főispánnak”, a másikat a királyi várak vezetőjének, kapitányának vélte, aki a várhoz tartozó földeket és azok népeit is igazgatta.119 Jó érzékkel hívja fel a figyelmet arra is, hogy a baro, illetve comes kifejezések egészen mást jelentettek II. András idejében, mint a korabeli gyakorlatban.120 117 Szegedi, /./Assertor libertatis i. m. 36-37., 67. A valamikor 1223-ban kelt levelet lásd Vetera mo numenta historica Hungáriám sacram illustrantia. Deprompta, collecta ac serie chronologica disposita ab Augustino Theiner. I-II. Roma 1859-1860. (a továbbiakban: VMHH) I. 42. 118 Szegedi, I: Assertor libertatis i. m. 66-67. Az oklevél: MNL OL Diplomatikai Levéltár 149. Közölte (hibásan) Georgius Fejér: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Tomus tertius, volumen II. Budae 1829. 193-194. 119 Szegedi, I: Assertor libertatis i. m. 43-44. Zsoldos Attila szerint a megyei udvarispánok valójában bírói funkciót töltöttek be a megyében Kálmán korától fogva; tevékenységüket az Aranybulla szűkítette le a várszervezet népeire. Zsoldos Attila: Adalékok a királyi várszervezet udvarispáni tisztségének történetéhez. Levéltári Szemle 41. (1991) 4. sz. 20—31. Szőcs Tibor szintén úgy gondolja, hogy Kálmánhoz köthető - királyi udvari és megyei szinten is - az udvarispánság létrejötte, de a megyei udvarispánok feladata „eredetileg az egyes várispánságokban a várbirtokok számon tartása és igazgatása” volt, majd a 12. század végétől láttak el bíráskodási funkciókat is. Szőcs Tibor: Miből lett az országbíró? Az udvarispáni tisztségek kialakulása. Századok 151. (2017) 1085., 1087. 120 Szegedi, Z; Assertor libertatis i. m. 58-62. 121 Életére még mindig a legjobb: Lischerong Gáspár: Pray György élete és munkái. Bp. 1937. Szegedi fontosságát nincs szükség hosszan bizonygatni, mert az utána jövő 18-19. századi historikusok sűrű hivatkozásai ezt kellőképpen igazolják. Igaz, hogy ő maga nagy valószínűséggel Bél Adparatuszbói, és azon belül is a Váradi Regestrum annotált kiadásából leste el a történeti és közjogi magyarázó jegyzetek készítését, de később neki is igen sok utánzója akadt. Amint látni fogjuk, jelentős mértékben őt követte Pray és Katona a saját Aranybulla-közlésével, továbbá őt imitálva jegyzetelte végig a lus publicum Hungáriáé szerzője is a dekrétum szövegét; végül pedig Bárdosy szintén a Szegedi által kialakított módszert és formátumot alkalmazta a Mária királynő általi megerősítés publikálásánál, ahogy Kovachich is az 1231. évi dekrétum esetében. Pray Györgyöt (1723-1801), a neves jezsuita historikust - a Mária Terézia által pártfogásba vett „királyi történetírót”, aki később az Egyetemi Könyvtár igazgatója lett121 — nem foglalkoztatta különösebben a törvényszöveg keletkezésének kérdése, ahogy a tartalma sem. 1763-ban megjelent Annales regum Hungáriáé című munkájában közli ugyan az Aranybulla szövegét, de ahogy jeleztem, 1110
