Századok – 2022
2022 / 5. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Kurucz György (szerk.): Technológiai utazás a modern kor hajnalán. Válogatás Gerics Pál és Lehrmann József georgikoni professzorok nyugat-európai jelentéseiből és naplóiból (1820–1825) (Ambrózy Gábor)
TÖRTÉNETI IRODALOM A forráskiadvány akár egy kiegészítő kötetként is értelmezhető Kurucz György szintén 2020 tavaszán megjelent „Kedves Hazámfiai, mozdulni kell...” című monográfiájához. Érdemes is a két munkát együtt olvasni, azonban az itt feldolgozott instrukciók, jelentések, naplók, valamint a kiterjedt jegyzetapparátus új megközelítésű feldolgozásokhoz is segítséget nyújthat. A kötetben közölt forrásokból elsősorban a 19. század eleji agrártechnológiai újításokról és azok magyar földön való alkalmazásának lehetőségeiről kapunk képet. Ezen túl azonban, a feltárt szövegkorpusz a kutatók számára új megközelítési lehetőségek tárházát nyitja meg, hogy csak a korszak tudományos nyelvhasználatának diskurzuselemzési lehetőségeit vagy az iratokból kiolvasható infrastruktúra-, ipar- és közlekedéstörténeti, illetve medicinatörténeti adatokat említsük példaként. A kiterjedt jegyzetapparátus és a több mint ötven oldalas mutató pedig a korszak tudományos életének és az abban szerepet vállaló természettudományos értelmiségnek az almanachjaként is használható. A bevezető tanulmányt öt nagyobb fejezet követi, végül pedig egy terjedelmes bibliográfiát találunk. A bevezetőben Kurucz György a technológiai utazás természetrajzával ismerteti meg az olvasót, kitérve itt a főnemesi, valamint a jelentősebb vagyonnal rendelkező polgárcsaládok ifjai körében már a 17. század második felétől bevett gyakorlattá váló „Grand Tour” és a szigorú értelemben vett technológiai megfigyeléseket és piackutatást célzó tanulmányutak eltéréseire. A technológiai utazás során, melynek célja a tudományos és gazdasági értelemben hasznosítható eredmények későbbi meghonosítása, a megfigyelőnek a lehető legobjektívabb szempontrendszert kellett alkalmaznia. A tapasztalt jelenségek megragadása során elengedhetetlen volt, hogy meghaladja az egyszerű, deskriptiv, inventarizáló jellegű leírásokat, és feljegyzései elkészítésekor a honi hasznosítás lehetőségeit is mérlegelnie kellett. A 18—19. század fordulóján az árutermelésre berendezkedő földbirtokosok egy jelentős része felismerte, hogy bevételeit uradalmai modernizálásával növelheti. Azontúl, hogy hatékonyabbá tették az uradalmi ügyintézés menetét, új típusú gazdasági épületeket emeltek és képzett szakembereket igyekeztek alkalmazni, többen bekapcsolódtak a korszak agrártudományos információáramlásába, és érzékenyen figyelték a főként nyugati agrártechnológiai újításokat. A forrásválogatás első fejezetében azok az utazási instrukciók kaptak helyet, amelyeket a megbízó, Festetics László adott a két georgikoni tanárnak, Gerics Pálnak és Lehrmann Józsefnek. Ezek az 1820-ban és 1821-ben született német nyelvű utasítások rögzítették az utazás pontos céljait, megtoldva a meglátogatandó személyek és helyek listájával. Gericcsel szemben elvárás volt, hogy naplójában leírásokat készítsen a birtokigazgatás számára az általa megfigyelt állattenyésztési, állatorvoslási, takarmányozási gyakorlatokról, és ehhez kapcsolódóan a szántóföldi növénytermesztésről, továbbá tanulmányozza a legelő- és réthasznosítás külföldi példáit, valamint építsen ki személyes, illetve gazdasági kapcsolatokat textiliparosokkal, nagykereskedőkkel a magyar gyapjú értékesítése céljából. Lehrmann-nak parkokat, díszkerteket, gyümölcsösöket és borászatokat kellett meglátogatnia az útja során, és úgy kellett a tapasztalt eljárásokat feljegyeznie, hogy annak alapján azokat hazájában is rekonstruálni lehessen. Az ő instrukciója rövidebb, de ez is kitér bizonyos piackutatási feladatokra: számára a magyar borok értékesítési lehetőségeinek felmérése volt a cél. A kötet második fejezetében Gerics Pál munkaadójához, Festetics Lászlóhoz írott levelei sorakoznak, szám szerint harmincöt dokumentum, melyek személyesebb hangvételű írások a következő tematikus egységben található jelentéseknél. Ezeken a leveleken keresztül bepillantást nyerhetünk Gerics mintagazdaságokban, textilüzemekben, tudományos centrumokban gyűjtött tapasztalataiba, és mivel maga is a pesti egyetem orvoskarán szerzett diplomát, így képet kaphatunk a különböző kórházakban tett látogatásairól, valamint a kiemelkedő orvosokkal történt találkozásairól is. A levelek keltezése kirajzolja azt az útvonalat, amelyet Gerics Szilézián, Szászországon, Poroszországon, majd a Raj na-vidéken és Németalföldön ke1066
