Századok – 2022
2022 / 5. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Kurucz György (szerk.): Technológiai utazás a modern kor hajnalán. Válogatás Gerics Pál és Lehrmann József georgikoni professzorok nyugat-európai jelentéseiből és naplóiból (1820–1825) (Ambrózy Gábor)
TÖRTÉNETI IRODALOM resztül megtett, hogy a calais-i átkeléssel elérje a Brit-szigetet, ahol hosszabb, mintegy kétéves időszakot töltött el. Innen részletes tudósításokat küldött munkaadójának az angol és skót gazdálkodási szokásokról, a kibontakozófélben lévő mezőgazdasági gépészet új találmányairól, valamint megírta a gyapjúfeldolgozás és értékesítés folyamatait, vázolva az itt tapasztalt technológiai eredmények hazai kamatoztatásának lehetőségeit. Hazafelé útja során érintette Franciaországot, Svájcot, Baden-Württemberg területét, majd Milánót és Firenzét, hogy 1825-ben visszatérjen Keszthelyre. A feldolgozott jelentésekből és levelekből kiderül, hogy a két tanár, Gerics és Lehrmann útja számos ponton találkozott, bár Lehrmann nem maradt sokáig Angliában, ő leginkább a bordeaux-i borvidék termelési viszonyait, szőlő- és borfajtáit, borkészítési és tartósítási eljárásait rögzítette. A kötet gerincét egy kiemelkedő fontosságú forrásanyag adja: Gerics Pál átdolgozott útinaplója. Összevetve a napló tartalmi elemeit a jelentésekkel és a levelekkel, számos átfedés észlelhető, mégis az Európa míveltebb tartományaiban tett utazási jegyzések Gerics Pál által címen íródott munka egy utólagosan papírra vetett, átgondolt és szerkesztett útleírás, és mint ilyen, rokonítható a korszak több nyomtatásban is megjelent útleírásával, például Friedrich Nicolai ugyancsak később szerkesztett Beschreibung einer Reise durch Deutschland und die Schweiz im Jahre 1781 című művével. Gondban lehet az, aki átfogó képet kíván adni Gerics naplójáról, hiszen tartalmilag olyan gazdag anyagról van szó, hogy csak szemezgetni van mód egy ismertető keretén belül. Kiváltképp érdekes Albrecht Thaer mezőgazdasági tanintézetében tett látogatásának leírása. Arthur Young, Sir John Sinclair, Nathaniel Kent, William Pitt és számos más angol-skót „új mezőgazdasági” szakíró mellett Thaer könyvei voltak a Georgikon könyvtárában a korszerű agrárszakirodalom képviselői, így Gerics számára nagy jelentőséggel bírt ez a találkozó. Gerics beszámol Thaer talajtani vizsgálatairól, a vetésforgók kifinomult rendszerének alkalmazásáról és a tanintézet működéséről, továbbá e bejegyzésében említést tesz az Odera szabályozása által nyert új termőterületekről és a csatornázás által fellendülő vízi forgalom kereskedelmi hasznáról. Ezenfelül leírást ad a göttingeni egyetem Georgia Augusta gyűjteményeiről és az ott oktató tanárokkal való találkozásáról; említést tesz Antwerpen nevezetességeiről, a Flandria-szerte elterjedt vízkiemelő malmokkal történő lecsapolási módszerekről, halászati és tartósítási eljárásokról. Londonban többek közt a törvényhozás, a tőzsde, valamint az állatorvoslás és humán medicina új eredményei keltették fel a figyelmét. A bibliográfia előtti legutolsó fejezet Lehrmann József német nyelven fogalmazott naplóját tartalmazza. A Gerics-féle naplóval rokonítható és ugyancsak utólagosan szerkesztett szöveg összegző jellegű beszámoló a meglátogatott vidékek kertészeti és borászati tapasztalatairól. Lehrmann kitér leírásában újfajta szőlőmetszési metódusokra, borkezelési eljárásokra, és felsorolja azokat az arisztokratákat, kertész-természettudósokat, egyetemi tanárokat, borászokat, akikkel megismerkedett - többek között említi Jean-Rémy Moét francia pezsgőgyárost. Utazásuk eredményeként a két tudós-tanár számos gépészeti modellel, tanulmányozásra érdemes árumintával és mezőgazdasági szakkönyvvel gyarapította a Georgikon intézményét, melyek a hazai agrárszakoktatás előmozdítására irányultak, és nemzetgazdasági jelentőséggel bírtak. A Gericsék által kiépített üzleti és szellemi kapcsolatok rendkívül fontos adalékot jelentenek ahhoz a kísérlethez, amely révén a magyar főnemesség, jelen esetben a Festetics család keszthelyi ága megkísérelte, hogy a magyar agráriumot beillessze az európai gazdasági vérkeringésébe. Az ismertetett forráskiadványban szereplő szövegeket olvasva bepillantást nyerünk abba a tudásáramlási modellbe és az ennek nyomán kiépülő gazdasági és agrártudományos hálózatba, amely a 19. század 20-as éveiben megvalósuló gazdasági modernizáció fontos eleme volt. Ambrózy Gábor 1067
