Századok – 2022
2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Balogh Ádám Tibor: Epizódok az Osztrák–Magyar Monarchia és Brazília kereskedelmi kapcsolatainak történetéből
BALOGH ÁDÁM TIBOR Az 1889-et követő esztendőkre a feszültség és bizonytalanság lett jellemző Brazíliában, ami az egymással rivalizáló politikai és hatalmi tömörülések érdekütközéseivel párosult. Egy teljesen új államalakulat jött létre, amely az USA mintájára szövetségi köztársasággá alakult. A változás nem csak a belügyeket érintette. Az új államot (Brazíliai Egyesült Államok) nemzetközileg is el kellett ismertetni, emellett új szerződések és partneri viszonyok jöttek létre.162 162 Uo. 149-152. 163 Anderle A.: Nemzet és identitás i. m. 480. 164 Arató Ildikó: Függés és függetlenség Latin-Amerikában a 20. században. Belvedere Méridionale 19. (2007) 5-8. sz. 21-25., itt: 21. Brazília és az Osztrák-Magyar Monarchia kapcsolatában is érdemi változás állt be. Korábban a két ország élén a dinasztikus rokonságot ápoló unokatestvérek uralkodtak, innentől azonban az országok csupán nagy távolságban lévő, kereskedelmi partnerállamokká váltak. A Monarchia egyik fele, a Magyar Királyság esetében a viszonyok átalakulása rontotta az addig felépített, virágzó üzleti lehetőségeit. Ezzel párhuzamosan Brazília és az USA - a magyar malomipar legnagyobb versenytársa - közötti politikai, gazdasági kapcsolatok viszont egyre szorosabbá váltak. A pánamerikanizmus ideológiájára építve az Amerikai Egyesült Államok 1889-ben nemzetközi konferenciát hívott össze Washingtonban (International Conference of American States). Az esemény a kontinentális összetartozás elvére apellált, fő mozgatórugója viszont az észak-amerikai gazdasági érdekek előmozdítása és a hatalmi politika kiterjesztése volt. A pánamerikai konferencia közös vám-, pénz- és bankrendszer létrehozására törekedett, s habár a latin-amerikai államok nem akartak fejet hajtani az USA hegemóniájának,163 annak törekvései részben mégis célba értek. 1890-ben tizennyolc ország megalkotta az Amerikai Köztársaságok Kereskedelmi Irodáját (Commercial Bureau of the American Republics), illetve az Amerikai Köztársaságok Nemzetközi Unióját (International Union of American Republics). E szervezetek feladata a kereskedelmi kapcsolatok bővítése, valamint a felmerülő vitás kérdések békés megoldásának elősegítése volt.164 Az Osztrák—Magyar Monarchia brazíliai exportjára hátrányosan hatott az úgynevezett Blaine-Mendonça egyezmény. Ezt a kereskedelmi megállapodást 1891. január 31-én írta alá James G. Blaine amerikai külügyminiszter (1889-1892) és Salvador de Mendonça washingtoni brazil diplomata. Az egyezmény szerint vámkedvezményekről és bizonyos áruk esetén vámmentességről állapodott meg a két ország. A brazíliai cukor, melasz, bőr és a legfontosabb export termék, a kávé szabad utat nyert az Egyesült Államokba, cserében az USA tizenöt különféle 1049
