Századok – 2022
2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Balogh Ádám Tibor: Epizódok az Osztrák–Magyar Monarchia és Brazília kereskedelmi kapcsolatainak történetéből
BALOGH ÁDÁM TIBOR is. Például a magyar gabonatermelés és malomipar számára lényeges volt, hogy mely piacokon, milyen feltételekkel bocsájthatja eladásra árufeleslegét.63 63 Gunst P: A magyar mezőgazdasági kivitel i. m. 263. 64 Uo. 265. 65 Grófik Imre: Hajózás és gabonakereskedelem. (Folklór és Etnográfia 65.) Debrecen 1992. 8. 66 Ales Skrivan Sr. - Ales Skrivan Jr: Die Stellung des Hafens Triest und die Bedeutung des Österreichischen Lloyd für den Transportaus der Habsburgermonarchie nach Ubersee. West Bohemian Historical Review (2014) 2. sz. 77-92., itt: 77-78. 67 Trieszt kereskedelmével kapcsolatban az Archivio di Stato di Trieste és a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv intézményeiben maradtak fenn dokumentumok. 68 Lukács Béla: Budapest ipara és kereskedelme. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Magyarország III. Bp. 1893. 471-500., itt: 313-314. 69 Pelles Márton: Az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. szerepe Fiume hajó- és áruforgalmában (1874-1914). Közgazdasági Szemle 63. (2016) 188-208., itt: 188. A vasúthálózat kiépülése lehetővé tette a nagy tömegű áruk szállítását Ausztria— Magyarország számára, s így a világpiacon is kelendő terményeket nagyobb menynyiségben is értékesíteni lehetett. Míg Brazília a világ túlsó felén kávétermelővé, addig Ausztria főként ipari termékeket előállító, Magyarország pedig gabonatermelő és feldolgozó térséggé vált.64 A megépülő vasútvonalak többek között elősegítették a gabonakivitel növekedését, sőt elmondható, hogy a magyarországi vasúthálózat elsődlegesen a gabona- és lisztkereskedelmet szolgálta.65 A Brazíliával folytatott kereskedelemben két kikötő, Trieszt és Fiume játszotta a főszerepet, s az árutranszferben a vasúti és a tengeri szállítás kombinációja volt a meghatározó. Trieszt a Habsburg Monarchia kulcsfontosságú kikötője volt, mely megnyitotta az államalakulat számára a tengeren zajló távolsági kereskedelmet.66 Az osztrák tartományokból és a magyar korona országaiból származó áruk tengerre bocsájtása, illetve a Brazíliából érkező termékek kirakodása először csak Trieszten,67 majd a század második felétől már Fiúmén át is zajlott. Brazíliába kezdetben négy területre indultak az osztrák kereskedelmi hajók: Rio de Janeiróba, Sáo Paulóba, Bahiába, Pernambucóba, mely célállomások a későbbi idők folyamán kiegészültek más területekkel is (például Belém, Maranhao, Porto Alegre). Trieszt kikötőjének felvirágzásában számos más tényező mellett fontos szerepe volt az 1820—1830-as években Eszak-Amerikával, Nagy-Britanniával, Marokkóval és Brazíliával folytatott áruforgalomnak. A várost az egzotikus árucikkek, a gyarmatáruk behozatala és a Habsburg Birodalom feldolgozott termékeinek tengeri kivitele gazdagította.68 A kikötővárosból ebben az időszakban indultak el hajójáratok Brazília felé. Eleinte évi egy-kettő, majd később évente négy, a dualizmus idején pedig az osztrák és a magyar állam támogatása mellett a járatok száma tovább nőtt. Az áruforgalomban külföldi országok (például Nagy-Britannia, Dánia, Németország) kereskedelmi társaságai s azok vitorlás- és gőzhajói egyaránt szerepet vállaltak.69 1031
