Századok – 2022
2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Balogh Ádám Tibor: Epizódok az Osztrák–Magyar Monarchia és Brazília kereskedelmi kapcsolatainak történetéből
KL OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA ÉS BRAZÍLIA KERESKEDELMI KAPCSOLATAI A magyar fél szempontjából a Brazíliával folytatott külkereskedelemben különösen fontos volt Fiume kikötővárosának kiépülése és fejlődése.70 Mint azt Pelles Márton találóan megfogalmazta: „fontosságát nem a magyar külkereskedelemben betöltött szerepe adta, hanem inkább stratégiai jelentősége. Ez a közvetlenül Magyarországhoz tartozó kikötő, kapu volt a magyar gazdaságnak a világpiachoz, hisz rajta keresztül az osztrák piaccal való kereskedelemből származó többletet és a magyar ipar termékeit is árusítani tudta a világ bármely pontján.”71 70 Fiume kikötővárosának fejlődéséről és fiumei kereskedelmi tengerészetről újabban lásd Pelles Márton - Zsigmond Gábor: Egy sikeres magyar közlekedés- és gazdaságfejlesztési beruházás. A fiumei magyar kereskedelmi tengerészet eredményei (1868-1913). Közlekedés- és technikatörténeti Szemle (2019) 72-95.; Uök: A fiumei magyar kereskedelmi tengerészet megszűnése. Közlekedés- és Technikatörténeti Szemle (2020) 293-327.; Uök: A fiumei magyar kereskedelmi tengerészet története 1868-1921. Szülőföld Kiadó, [Gencsapáti] 2021. 71 Pelles Márton — Zsigmond Gábor: A fiumei magyar kereskedelmi tengerészet története (1868-1918). Pécs 2018. 84. Habár mindkét fél számára előnyös volt a „búza-textil házasság” (John Komlos), il letve Ausztria-Magyarország egy integrálódó gazdaságnak tekinthető (Max-Stephan Schulze, Scott M. Eddie), az eltérő érdekek azonban fokozatosan felszínre kerültek a dualizmus éveiben. Emellett a világpiaci protekcionista fordulat miatt a Monarchia vámpolitikája szintén jelentős hangsúlyt kapott, és egyre fontosabb kérdéssé vált. Köszönöm Klement Juditnak, hogy minderre felhívta a figyelmemet. 72 Török Róbert: A fűszer és gyarmatáru-kereskedelem története Budapesten. Doktori (PhD) értekezés. ELTE. Bp. 2016. 18-19. 73 Gonda Béla: Huszonöt év a magyar tengeri hajózás történetéből. Gazdasági Mérnök (1906) 5-6. sz. 4-5., itt: 4. Trieszt kereskedelmi forgalmában elsőrangú szerepet játszott az úgynevezett gyarmatáru-kereskedelem {Kolonialwarenhandlung) , mely termékek körébe beletartozott a kávé, tea, dohány, kakaó, rizs, cukor, fűszerek, festőanyagok, orvosságok, kaucsuk és a gyapot egyaránt.72 Az Osztrák—Magyar Monarchia brazíliai importtermékei ebbe a kategóriába sorolhatók. A 19. században különösen a dohány- és kávéimport volt jelentős. A beérkező áruval Trieszt látta el a Monarchia és Európa számos régióját.73 Ami az exportot illeti, a Brazíliába szállított áruk általában a Monarchia ipara által feldolgozott termékek voltak: fémek, faáruk, különféle papírok, bútorok, üvegek, porcelánok, borok és liszt. A következő fejezetben - a magyar vonatkozásai miatt - nagyobb hangsúly kerül az utóbbi termék kereskedelmének bemutatására. Jókai Mór nyomdokain: magyar liszt Brazíliában „Brazíliába lisztet küldeni Magyarországból. Hiszen tudom én, hogy mi az a Brazília! [...] fővárosa Rio-Janeiro. Onnan hozzák a gyapotot meg a dohányt, a cukrot meg a kávét; ott vannak a leghíresebb gyémántbányák. Lakosai indusok, portugallok, hollandusok, anglusok meg németek. Most tessék ennyi furfangos nép közé még egy magyarnak is elegyedni. És méghozzá lisztet vinni oda! [...] 1032
