Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Demeter Gábor – Szilágyi Zsolt – Pinke Zsolt: Sártenger és búzatenger. Mérlegen az alföldi gabonakonjunktúra és a vízszabályozások regionális következményei (1720–2020)
DEMETER GÁBOR - SZILÁGYI ZSOLT - PINKE ZSOLT 6. ábra Szántóterületek kiterjedése Magyarországon, millió ha (1853-2019) 3 -----1853 1873 1893 1913 1933 1953 1973 1993 2013 In: Pinke Zs.: Alkalmazkodás és felemelkedés i. m. 243. alapján A bevezetőben bemutatott térségek hanyatlása egyértelműen nem a tervezettség hiányának tudható be, hanem annak, hogy a szabályozás több problémát generált, mint amennyit megoldott. Az árvízvédelem és a szántóterület kiterjesztése mögött a tradicionális megközelítés (Dóka Klára) a túlnépesedést és a földhiány miatti deklasszációt véli ennek okának, de valójában ezt maga a szabályozás is továbbgerjesztette. Szilágyi szerint az 1786-1830 közötti dinamikus népességnövekedés ellenére gabonatöbblet jellemezte a térséget. A kistermelők önellátásra való képtelensége 1900-1914 között felgyorsult a földnélküliek alternatív megélhetését lehetővé tévő állattartás hanyatlásával. Ha a szabályozásnak volt is klimatikus oka, társadalmi megoldást nem hozott. A békés-csanádi löszös hátak legelőinek napóleoni gabonakonjunktúra hatására bekövetkező korai átalakítása e társadalmi problémát éppúgy nem oldotta meg, mint a rosszabb földön kivitelezett és költségesebb, a juhtartás dekonjunktúrájával párhuzamosan jelentkező vízrendezés, mely agrárbérmunkássá degradálta a megélhetés nélkül maradt birtoktalanokat. Pinke Zsolt a szabályozás fő motivációját abban látja, hogy ez a politikai elit lokális érdekei miatt rövid távon is rentábilis volt, a „földnyerés” állami (közadóból történő) finanszírozása következtében. A kedvező külpiaci trendek meglovagolása azonban hosszú távon ökológiai problémákhoz vezetett: ilyen a szikesedés135 és az aszályosság mesterséges növekedése, továbbá az árvíz elleni védekezés költségeinek folyamatos emelkedése. A tagadhatatlan eredmények mellett az 1863-as aszály tovább egyoldalúsította a termékszerkezetet. Mind ez, mind a szegedi árvíz a szabályozások folytatását 135 A másodlagos szikesek területét 400 000 hektárnál is nagyobbra teszik, ez Európa legnagyobb kiterjedésű szárazföldi (nem tengerparti) szikes területe. A talaj degradáció óriási mértékű természeti tőkecsökkenésre utal. 989
